Mi adja a Bitcoin értékét?

A közhiedelemmel ellentétben, a Bitcoint fedezi valami. Mégpedig az egyetlen dolog, ami bármely pénzeszköz értékét adja: monetáris tulajdonságainak hitelessége. A pénz nem egy kollektív hallucináció, és nem is egy hitrendszer. A történelem során, számos eszköz alakult át forgalmi eszközzé, és ez sosem volt véletlen. Ezek az árucikkek mindig egy olyan megkülönböztetett tulajdonsággal rendelkeztek, melyek kiemelték azokat a többi közül. Míg a Bitcoin Standard mindenre kiterjedően járja körül e témát, kijelenthető, hogy egy leendő pénzeszköz leghasznosabb tulajdonságai, többek között a ritkaság vagy keménység, tartósság, oszthatóság, helyettesíthetőség és szállíthatóság. Minden újonnan kiemelkedő pénzformával fejlődik a forgalmi eszköz valamely tulajdonsága és elavulttá teszi a korábban használtakat. Mikor egy árucikk pénzügyi szerephez jut, törvényszerűen egy korábbi elveszíti azt. Lényegében, egy pénz a relatív erősségével tudja felülmúlni a „versenytársait”, és ez a Bitcoinnál sincs máshogy. A pénzeszközök globális versenyében egy innovatív technológiát képvisel, mely az arany és az arannyal fedezett állami pénzek felsőbbrendű utódja.

A Bitcoin, a pénz alapvető monetáris tulajdonságainak szintjén körözi le analóg elődjeit. A Bitcoin véges készletű, sokkal egyszerűbben osztható és könnyebben átruházható másra, mint a hivatalban lévő versenytársai. Emellett, jóval decentralizáltabb továbbá, mint derivatíva, határozottan ellenállóbb a cenzúrával és korrupcióval szemben. Csupán 21 millió bitcoin létezik, és minden egyes egység leosztható 8 további tizedesponttal (egy 100milliomod). Értéket küldhetünk bárkinek és bárhova a világban, bárminemű engedély nélkül, míg a végső elszámolás nem igényel egy külső, harmadik felet. Összességében, monetáris tulajdonságai mérhetetlenül felsőbbrendűbbek, bármely, ma használatos pénzformánál. Emellett, ezen sajátosságai nem véletlenszerűek, vagy nem csak bizonyos körülmények között léteznek. A Bitcoin monetáris jellemvonásai a kriptográfia; az egymástól független node-ok decentralizált hálózatát összetartó, általános konszenzus szabályok; és a robusztus bányászrendszer által biztosítottak, melyek mind a Bitcoin tranzakciós főkönyvének a tisztaságát és megmásíthatatlanságát őrzik. Az alappillér maga a bitcoin token, a gazdasági ösztönző, mely összefogja a hálózat szereplőit és a rendszer karbantartására és biztonságának fenntartására sarkallja azokat. Azonban, a bitcoin értéke nem feltétlen, épp ellenkezőleg, azt a piac árazza más monetáris rendszerekhez viszonyítva.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/bitcoin-price.png

Coinbase Pro: bitcoin exchange rate for dollars over the last six months (as of September 27, 2019).

Vegyük észre, hogy minden alkalommal, mikor egy dollárért veszünk bitcoint, ugyanannyi dollár és bitcoin marad forgalomban. Ami változik csupán, az a preferencia, hogy miben őrizzük vagyonunk. Amint a Bitcoin árfolyama emelkedik, az csupán egy jele annak, hogy a piac, a Bitcoint részesíti előnyben. A magasabb érték(dollárban értve) csak annyit jelent, hogy több dollárt adtak el és cserélték be bitcoinra. Összeségében, ez a piac evolúciója a monetáris eszközök relatív ereje mentén. Az ár csak egy végeredmény. A monetáris tulajdonságok az alapanyagok. Mikor az egyének mérlegelik a Bitcoin monetáris jellemzőit, felmerül a természetes kérdés: melyik a hitelesebb pénzügyi eszköz: a Bitcoin, vagy a dollár. Nos, mi fedezi a dollárt (vagy eurot vagy jent stb…) elsősorban? Mikor e kérdés megválaszolására vállalkozunk, a leggyakoribb retorika, hogy a dollár mögött az állam, a hadsereg(fegyveres arcok) és az adórendszer áll. Ugyanakkor, a dollárt egyik sem fedezi ezek közül. Se az állam, se a hadsereg, se az adók. Az állam azt adóztatja, ami érték, viszont nem attól lesz valami értékes, mert adót vetnek ki rá. Hasonlóképp, a hadsereg azt védi, ami értékes, és nem fordítva. Továbbá, az állam nem képes megszabni valutájának értékét, csak a pénz készletét irányíthatja.

Venezuela, Argentína és Törökország mind rendelkeznek kormánnyal, hadsereggel és adóztatási felhatalmazással, mégis, pénzeik jelentősen meggyengültek az elmúlt öt évben. Miközben ez nem elég erős érv a fentiek ellen, mind egy-egy példa, hogy hibás az előbb említett retorika. Minden egyes hiperinflációs időszak elegendő bizonyítékként kellene, hogy szolgáljon az állami pénzrendszerek hibáira. Ahelyett, hogy megértenénk, hogy minden rendeleti pénzrendszer logikusan hiperinflációba fog torkollani, egyszerűen inkább a rossz monetáris gazdálkodással érvelnek. Ez a legegyszerűsített nézet figyelmen kívül hagyja az alapelveket, és a folyamatokat, melyek biztosítják az állami pénzek monetáris leértékelődését. Miközben a dollár a világ tartalékvalutájaként ellenállóbb, addig az összes állami pénz támasza nagyjából ugyanaz, így a dollár csupán a legerősebb a gyengék között. Amint a dollár (és más valuták) mögött álló mechanizmusokat jobban átlátjuk, egy keretet kapunk a Bitcoin értékének felfedéséhez.

Mi adja a dollár értékét?

A dollár értéke nem a szabad piacon keletkezett. Helyette, az arany(és kezdetben az ezüst) töredéknyi értékét fejezték ki vele. Lényegében, a dollár volt a megoldás az arany szállítását és átválthatóságát érintő problémákra: eleinte, az értéke a nemesfémektől függött és nem a saját maga tulajdonságaitól. Emellett, kezdetben a rendszer a bizalomra épült: fogadd el a dollárt és bízz benne, hogy azt majd a jövőben fix áron be tudod váltani. Az arany korlátjainak és annak pénzként való végső bukásának folyománya a dollár rendszer. Azonban, az arany nélkül, a dollár sosem létezhetne mai formájában. Egy gyors áttekintésként vegyük sorra a dollár és az arany közös történetét:

A 20. század alatt, a tartalékfedezetű dollár átalakult egy adósságalapú pénzzé. Miközben az aranyfedezetű dollár utáni időszakban állandóan felmerül a kérdés, hogy mi is adja a dollár értékét, a legáltalánosabb magyarázat egyrészről a kollektív hallucináció(a dollár egyszerűen azért értékes, mert mi hiszünk benne) másrészről az állam, hadsereg és adózás szerepei  is előkerülnek. Egyik magyarázatnak sincs semmilyen alapja vagy fundamentális oka a dollár értékének szempontjából. Ehelyett, ma, a dollár az adósság funkciójával, és dollárban kifejezett adósságállományhoz viszonyított relatív keménységével tartja karban árfolyamát. A dollár világában, minden a hitelrendszer körül forog. A nominális GDP lényegében a hitelezés nagyságától és növekedésétől függ, emellett az adók, derivatívái a nominális GDP-nek. Az államot ellátó mechanizmusok (adósságból költekezés és az adók) mind függnek a hitelrendszertől, és épp a hitelrendszer az, amivel jelenlegi konstrukciójában képes a dollár működni.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/debt-vs-gdp.png

ábra 1: Amerikai államadósság(világoskék) és a nominal GDP(sötétkék) alakulása (trillió dollár)

A hitelrendszer többszöröse a nominál GDP-nek. Mivel az előbbi, az alap pénzkészletnél is fényévekkel nagyobb, a gazdasági tevékenységeket leginkább a hitelallokáció és hitelezés terjeszkedése koordinálja. Ugyanakkor, a hitelezés növekedése jóval felülmúlta a GDP emelkedését az elmúlt 3 évtizedben. Az alábbi ábra a hitelrendszer változásának indexeit hasonlítja össze a nominális GDP és az állami adóhivatal bevételek hasonló mutatóival. A FED, a Szövetségi Tartalék rendszerében a hitelezés terjeszkedése hajtja a nominál GDP-t, mely végsősoron a szövetségi adóbevételek diktálója.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/Debt-vs-gdp-vs-taxes-indexed.png

ábra 2: USA Adósságállomány(világoskék), USA GDP (Fekete), USA Adóbevétel (szürke)

Ma, 73 trillió dollár adósság (fix lejáratú / rögzített kötelezettség) terheli az amerikai hitelrendszert, a Szövetségi Tartalék riportja szerint, de csupán 1.6 trillió valódi dollár van a bankrendszerben. Ez az, ahogy a FED fenntartja a dollár relatív stabilitását. Az adósság, jövőbeni keresletet generál a dollárnak. A FED rendszerében, minden dollár tőkeáttétele körülbelül 40:1. Ha ma dollárt kölcsönzöl, a jövőben is dollárt kell majd használnod, hogy visszafizesd az adósságot. Jelenleg, minden a bankrendszerben mozgó dollárra 40-szer több tartozás jut. A hitelrendszer és a dollár készlet relatív kapcsolata adja a dollár relatív ritkaságát és stabilitását. Összegezve, mindenkinek dollárra van szüksége, hogy visszafizesse a dollárban felvett hitelt.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/debt-vs-monetary-base.png

ábra 3: Összesített hitelállomány(kék), korrigált monetáris készlet – milliard dollár

A rendszer egésze jóval több dollárral tartozik, mint amennyi dollár létezik, mely egy olyan környezetet hoz létre, ahol igen komoly kereslet mutatkozik a dollárra. Ha a fogyasztók nem fizetnék ki tartozásaikat, kilakoltatnák őket a házukból, vagy elvennék autójukat. Ha egy cég nem fizeti hiteleit, annak eszközeit lefoglalnák, és a hitelezői között azokat szétosztanák a csődeljárás keretein belül, míg a saját tőke teljes egészében felszívódik. Ha egy állam nem fizeti a hitelét, az alapvető állami funkciók forrás hiányában leállnának. A legtöbb esetben, a jövőben nyomtatott, adósságot finanszírozó dollárállomány fedezetlensége egyszerűen fogalmazva a legatyásodáshoz vezet. Az adósság az, mely végsősoron megteremti a dollár keresletét. Amíg a dollár relatív ritka a kiemelkedő adósságállományhoz képest, annak árfolyama is aránylag stabil marad. Ez az, ahogy a  FED gazdasága működik, jutalmazza a hitelezést, míg te megteremted a jövőbeni keresletet a hitelezett valutával szemben. Ilyen értelemben, hasonlít egy drogdílerre: szoktass rá egy függőt a drogodra, és ő rendszeresen vissza fog jönni hozzád egyre több cuccért. A drog az adósság, és ez mindenkit arra késztet, hogy a dollár mókuskerekében maradjon. A gond ezzel a gazdasági mechanizmussal, hogy a magasan tőkeáttételes hitelrendszertől függ. Annak érdekében, hogy fenntartsák, a FED-nek muszáj a dollár alapkészletét is növelnie. Ezért létezhet a mennyiségi enyhítés (QE) folyamata. Azért, hogy az adósságállomány elviselhető legyen ebben a rendszerben, a FED-nek szisztematikusan növelnie kell a dollárkészletet, különben a hitelrendszer összeomlana. A pénznyomtatás azonnali hatása a hitelrendszer felhígulása, azonban az hosszú távon csak még több hitelezést indukál. Továbbá, a dollár elértéktelenedését is magával vonja idővel e mechanizmus. Ez mind a dizájn része. Maga a hitel az, ami a dollárt végsősoron fedezi, hiszen az adósság tulajdonképpen a valódi eszközök iránti követelést testesíti meg, következtetésképp az emberek megélhetését. Használd a dollárt, vagy kockáztasd meg, hogy elveszíted a házad. Ez valóban egy igen komoly ösztönzőereje a dollárnak.

Ez a kapcsolat a dollár és a dolláralapú hitelek között, ami a FED-et játékban tartja, míg a jegybankárok azt gondolják, hogy ez örökké tarthat. Nyomtass új dollárt, nyomtass új adósságot. Túl sok az adósság? Nyomtass új dollárt, és így tovább. Összeségében, a FED (és minden más jegybank) rendszerében, a valuta a nyomáscsökkentő szelep. Mivel 73 trillió dollárnyi adósság van, és csak 1.6 trillió dollár az amerikai bankrendszerben, több dollárt kell nyomtatni, hogy az, az adósságállományt megtámogassa. A dollár értékét, a keresletéhez viszonyított relatív ritkasága adja. Se több, se kevesebb. Semmi más nincs a dollár mögött. Továbbá, miközben a hitelrendszer dinamikája relatív hiányt generál a dollárral szemben, ez biztosítja, hogy az egyre kevésbé legyen ritka abszolút értelemben.

Túl sok adósság –> Pénznyomtatás –> Több adósság –> Túl sok adósság

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/Fed-QE.png

ábra 4: Pénzállomány és a QE programok hatása – milliárd dollár

Mint minden más monetáris eszköznél, a dollár pénzügyi értékét is keménysége adja, de a dollár csupán a dolláralapú adóssághoz képest nevezhető aránylag ritkának. Ez a rendszer kapott most egy versenytársat, a Bitcoin formájában. A dollárrendszer és annak hibái éles kontrasztként állnak a Bitcoin alapvető és velejáró monetáris rendszerével szemben. A dollár keménysége relatív, a Bitcoin keménysége abszolút. A dollárrendszer a bizalomra épül, a Bitcoiné nem. A dollár készletét a központi bank irányítja, míg a Bitcoinét a piaci szereplők konszenzusa. A dollárkészlet mindig együtt mozog a hitelrendszer méretével, míg a Bitcoiné teljes mértékben szétválik a hitel szerepétől. Következtetésképp, a Bitcoin monetáris jellegzetességei kiemelkedőek és egyre manipulálhatatlanabbak, míg a dollár egyre jobban manipulálhatóvá válik.

Pénz és digitális ritkaság

A legnehezebben átléphető mentális korlát, mikor a Bitcoin pénzeszközként elfogadása kerül szóba, az az, hogy az digitális formájú. A Bitcoin nem megfogható, nem a felszínen található és nem intuitív. Hogyan lenne képes valami ilyesmi pénzként funkcionálni? Míg a dollár is leginkább virtuális, az emberek fejében egy jóval megfoghatóbb képe van a Bitcoinnál. Miközben az elektronikus dollár a papírpénz utódja, a Bitcoin születése óta digitális. A dollárnak a mai napig létezik egy fizikai reprezentációja, mely segíti elménknek az elfogadását ebben a materiális világban. A Bitcoin sosem rendelkezett ilyen tulajdonsággal. Annak ellenére, hogy a Bitcoin jóval hitelesebb monetáris tulajdonságokkal rendelkezik, még mindig a dollár testesíti meg legtöbbünk számára a valódi pénzt, következtetésképp annak digitalizációja is sokkal elfogadhatóbb. Mialatt a dollár bebetonozta magát a világunkba, ezért virtuális változatát is megfoghatóbbnak érezzük, a Bitcoin a véges ritkaságot reprezentálja. Ezzel szemben, a dollár készletének nincs felső korlátja.

Emlékezzünk, a dollárnak nincs semmilyen velejáró monetáris fedezete. Korábban az arannyal a háta mögött tudta kialakítani szerepét a világ tartalékvalutájaként, ugyanakkor ma nincs semmilyen egyedi tulajdonsága, mely stabilitását biztosítja, kivéve a relatív hiánya a hitelalapú pénzügyi rendszerben. Mikor a Bitcoin kerül szóba, az első dolog amit meg kell fontolnunk, hogy képes lehet-e egy csak digitális térben létező eszköz, az aranyhoz hasonló monetáris tulajdonságokat replikálni, amely miatt arra értékőrző pénzformaként tekintünk. Azért válhatott pénzé, mert materiális volt, vagy ezen túl volt valami különlegessége? A sok anyag közül, miért éppen az arany? A sárga nemesfém, nem azért emelkedett ki pénzként, mert megfogható volt, hanem egyedi tulajdonságai miatt. Legfontosabbak ezek közül, hogy ritka, helyettesíthető és kiemelkedően tartós. Pénzként különösen páratlan az elődjeihez képest, ugyanakkor végzetét a nehéz szállíthatóság és centralizációra fogékonysága okozta. Ezért válhatott végül a dollár csereeszközzé.

„Gondolatkísérletként, képzeljünk el egy olyan ritka fémet, mint az arany, de a következő tulajdonságokkal: unalmas szürke színű; nem vezeti jól az elektromosságot; nem kiemelkedően erős, de nem is túl egyszerű formázni, kovácsolni; egyáltalán nincs semmilyen díszítő szerepe, viszont mágikus tulajdonsága: egy kommunikációs csatornán továbbítható.”

-Satoshi Nakamoto  (2010. augusztus 27)

A Bitcoin ugyanazokkal a monetáris tulajdonságokkal rendelkezik, amik az aranyat pénzügyi szerephez juttatták. Sőt, továbbfejlesztette azokat. Míg az arany ritkasága relatív, addig a Bitcoiné abszolút, ugyanakkor mindkettő rendkívül tartós. Az arany helyettesíthető, és nehéz bevizsgálni. A Bitcoin is helyettesíthő, viszont jóval könnyebb hitelesíteni. Az aranyat nehéz szállítani, és extrém módon központosított. A Bitcoint ezzel szemben könnyű továbbküldeni és igen decentralizált. Lényegében, a Bitcoin a fizikai arany és a digitális dollár összes célszerű tulajdonságát gyúrja egybe, kihagyva a nem kívánatosakat. Mikor egy pénzügyi közvetítőről elmélkedünk, az első lépés mindig a fundamentumok vizsgálata. Hagyjuk figyelmen kívül a konklúziót vagy végpontot, és a következő kérdést tegyük fel magunknak: ha a Bitcoin úgy lenne valóban ritka és véges készletű, hogy nem csak digitális formája van, hatékony mértékegység vagy vagyonfelhalmozó válhatna-e belőle? A ritkaság lehet végsősoron olyan erőteljes tulajdonság, mely pénzzé emeli a Bitcoint, a digitális voltától eltekintve? A pénz elméletig lehet egy megfoghatatlan dolog, amíg létezik kereskedelem és specializáció, így valódi kereslet mutatkozik iránta és hasznossága is fenntartható. A pénz egy elszámolási egység, melyet a különböző fogyasztási cikkek és tőkejavak relatív értékének meghatározásra használunk. Az egy eszköz, ami minden más gazdasági tevékenység koordinátora. Abszulút mennyisége kevésbé lényeges, a mérhetősége és ritkasága (keménysége) annál inkább. A korlátozott mennyiség a pénz legfontosabb tulajdonsága. Ha a készlet mennyisége folyamatosan és kiszámíthatatlanul változna, elég nehéz volna más tárgyak értékét hozzá arányosítani. Ez magyarázza, hogy a keménység miért hihetetlenül értékes jellemző. Miközben a készlet egységnyi értékének árfolyama fluktuálhat más árukhoz vagy szolgáltatásokhoz viszonyítva, a fix készlet garantálja a legkevesebb zajt a relatív árjelzések között.

Annak ellenére, hogy a Bitcoin digitális, a dizájnja biztosítja az abszolút ritkaságot, mely lehetőséget nyit a kiemelkedésre, mint egy rendkívül hatékony pénzeszköz. Csakis 21 millió bitcoin lesz, mely 21 millió félelmetesen alacsony szám a körülményekhez képest.  A FED csak az elmúlt héten 100 milliárd dollárt (az eredeti cikk megjelenése óta jóval többet) nyomtatott, mely tulajdonképpen csak egy kattintást jelentett a számítógépben. Ez körülbelül 5000 dollár bitcoinonként, mely csak a múlt hét és csak egyetlen központi bank termése. Kitekintve, az Amerikai Szövetségi Jegybank, a Bank of Japan és az Európai Központi Bank összesen több mint 10 trillió dollárnyi új pénzt nyomtatott a pénzügyi válság óta, ami bitcoinonként 500ezer dollárnak felel meg. Ugyan a dollár, euro, jen és a Bitcoin is virtuális, egyedül csak a Bitcoin az a pénzeszköz, mely bizonyíthatóan ritka és velejáró monetáris tulajdonságokkal rendelkezik.

Tegyük hozzá, elégtelen kijelenteni, hogy a Bitcoin készlete ténylegesen véges, sőt senki se tekintsen erre tényként csak úgy. Fontos, hogy megértsük, hogyan és miért ez a helyzet. Miért nem lehet 21 millió bitcoinnál többet bányászni, és miért nem lehet másolni azt? Miért biztonságos a rendszer és miért nem lehet manipulálni? Miközben számtalan építőeleme van a Bitcoinnak, ami a fix készlettel történő működést tartja fenn, meg kell említeni 3 kulcsfontosságú, egymással összefonódott tartóoszlopot, ami a rendszer biztonságát garantálja. Ezeket az oszlopokat a coinok, mint gazdasági ösztönzők erősítik meg:

  • A hálózat konszenzusa & Full node-ok: az általánosan uralkodó rendszerszabályokat biztosítja
  • Bányászat & Proof of Work: a tranzakciós történet tisztaságát, és a Bitcoin hálózat biztonságát garantálja a fizikai világban.
  • Privátkulcsok: az egységnyi vagyon őrzője, továbbá a tulajdonjog és a jóváhagyás szétválasztója.

Mi biztosítja a Bitcoint? — A hálózati konszenzus & Full node-ok

A 21 millió nem csak egy szám, melyet a szoftver garantál. Ehelyett, a 21 milliós készletet, a rendszerben uralkodó konszenzusos szabályok rögzítik, és e szabályok betartására, az összes piaci szereplőnek különböző gazdasági ösztönzők lettek kialakítva. Elméletileg lehetséges, hogy a szoftver megváltoztatásával megemeljük a 21 milliós korlátot is, ugyanakkor ehhez, azaz, hogy leértékeljék saját pénzegységeiket, a Bitcoint használók kollektív beleegyezése szükséges. A gyakorlatban, egy globális, decentralizált hálózat racionális gazdasági szereplőinél, melyek egy önkéntes, saját, beépített pénzzel rendelkező rendszer tagjai, valószerűtlennek tűnik a felvetés, hogy kollektívan, túlnyomó többségben egyetértve, leértékelnék azt a pénzt, amit ők függetlenül és önkéntesen neveztek ki vagyonfelhalmozó eszközzé. Ez a realitás, mely alátámasztja és megerősíti a Bitcoint mint gazdasági ösztönzőt, technológiai rendszert, és a hálózat hatást.

A full node egy számítógép vagy egy szerver, ami a Bitcoin blokklánc teljes verzióját futtatja és tartja karban.  Ezek a full node-ok egymástól függetlenül alkotják a blokkláncot, az általános, hálózati konszenzus szabályok alapján. Miközben nem minden bitcoinbirtokos futtat full node-ot, bárki megteheti azt, továbbá minden egyes node leellőnőrzi az összes tranzakciót és blokkot. Egy full node futtatásával, bárki hozzáférhet a Bitcoin hálózatához, és tranzakciókat (vagy blokkokat) tehet közzé, bármilyen engedély nélkül. Mindazonáltal, a node-k nem bíznak a többi node-ban. Ehelyett, minden node függetlenül verifikálja a rendszer teljes tranzakciótörténetét az általános szabályok szerint, ezzel megteremtve a lehetőségét, egy konzisztens és pontos, nem a bizalomra épülő múlt megteremtésének.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/centralized-vs-decentralized-1.png

ábra 5: Központosított és decentralizált monetáris rendszerek összehasonlítása

Ez az a mechanizmus, mely a Bitcoin hálózatból eltűnteti az egyetlen központi fél iránti bizalom szükségességét és megszilárdítja a fix készlet hitelességét. Minden node karbantartja a teljes tranzakciótörténetet, megengedve a node-oknak hogy a jövőbeni tranzakciók érvényességét ellenőrizhessék. Összegezve, a Bitcoin a világ legbiztonságosabb számítógépes rendszere, mivel bárki hozzáférhet ahhoz, és senki nem bízik a másikban. A rendszer decentralizált, és nem áll fenn az egyetlen gyengepont problémája sem. Minden node egy ellenőrzőpont és egyensúlyozza a rendszert, így mivel nem létezik egy központi igazságforrás, a hálózat immunis a korrupcióra és a támadásokra. Bármely node elromolhat, vagy megvesztegethetik, de a rendszer többi részét ez nem befolyásolja. Minél több node fut, annál nehezebbé válik a Bitcoint korrumpálni vagy cenzúrázni.

Minden full node erősíti a konszenzus szabályokat, melynek egy kritikus eleme a pénznem fix készlete. Minden egyes Bitcoin blokk egy előre meghatározott új bitcoinmennyiséget jelent, és minden egyes Bitcoin tranzakciónak az előző érvényes blokkból kell származnia, hogy az is érvényes legyen. Minden 210ezredik blokk után, a blokkonként kibányászható új bitcoinok száma feleződik, mely végül körülbelül 2140 környékén nullázódik, így keletkezve egy aszimptotikus, korlátos készletütemtervet. Mivel minden node függetlenül hitelesít minden tranzakciót és blokkot, a hálózat kollektívan erősíti a rögzített 21 milliós készletet. Ha bármely node egy érvénytelen tranzakciót vagy blokkot tesz közzé, a többi node visszautasítja azt, és maga a node kiesik a konszenzusból. Lényegében, bármely node képes lehet extra bitcoinokat létrehozni, ugyanakkor minden más node-nak az az érdeke, hogy a rendszer tiszta és az előre meghatározott mennyiségi korlát hiteles maradjon, hiszen máskülönben a pénz értéke leértékelődne a hálózat többi tagjának közvetlen kárára.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/08/bitcoin-monetary-inflation.png

ábra 6: a kibányászott bitcoinok mennyisége(kék) és a Bitcoin inflációs ütemterve (narancssárga)

Mindentől függetlenül, bárki, a hálózat tagjaként, vagy kívülállóként is le tudja másolni a Bitcoin szoftverét, ezzel egy új verziót alkotva. Ugyanakkor minden egyes új, ily módon keletkezett bitcoint, az eredeti hálózat tagjai hiteltelennek és érvénytelennek minősítenek, melyet senki nem fogad el. Minden egyes node ellenőrzi, hogy a bitcoin valódi bitcoin-e, ami a Bitcoin blokklánc előző blokkjából eredeztethető. Úgy képzeljük ezt el, mintha megpróbálnánk a monopoly dollárunkkal fizetni a boltban. Bármennyire is szeretnéd, hogy pénzként tekintsenek rá, senki nem fogja elfogadni a hamis bitcoinod, se a velejáró monetáris tulajdonságokat. Egy Bitcoin full node futtatása lehetővé teszi, hogy saját magunk ellenőrizhessük a Bitcoin hitelességét, továbbá minden másolatot egyből hamisítványként jelölhetünk meg. A node-ok konszenzusa állapítja meg a hálózat hitelességét. Ez tekinthető egy zárt rendszernek, melynek falain kívül bármi, meg nem történtnek nyilvánítható.

Mi biztosítja a Bitcoint? —Bányászat és Proof of Work

A konszenzus mechanizmus részeként, bizonyos node-ok(nevezhetjük bányászoknak) végzik a Bitcoin proof of work funkcióját, mellyel új blokkokat adnak a blokklánchoz. Ez a feladatkör ellenőrzi a tranzakciók teljes történetét, továbbá elvégzi az összes függő műveletet a rendszerben. A bányászat folyamata tulajdonképpen az, ami végsősoron a Bitcoin biztonságát rögzíti a materiális világban. Annak érdekében, hogy blokkokat hozzanak létre, a bányászoknak trilliárdnyi kriptografikus számítást kell elvégezniük, mely rendkívül energiaigényes. Amint egy blokk elkészült, közzéteszik azt a hálózat többi tagjának hitelesítésre. Minden node (a bányászokat is beleértve) ellenőrzi, hogy a blokk a korábban taglalt, általános közmegegyezés szerint elfogadható-e. Ha bármelyik, blokkban foglalt művelet érvénytelen, a teljes blokk érvénytelen. Ezen kívül, ha a felkínált blokk, nem az előző blokkhoz csatlakozik(a leghosszabb blokklánchoz) akkor is érvénytelennek minősül.

Hogy el tudjuk helyezni, 90 exahash-sel másodpercenként, a Bitcoin körülbelül 9 gigawatt áramot fogyaszt, amit lefordíthatunk kb. 11 millió dollár/napra (vagy 4 milliárd dollár/évre) 5 centes kWH-val számolva (nyers becslés). A blokkok átlagosan 10 percenként épülnek, ami megközelítőleg 144 blokk naponta. Hálózatszerte, minden egyes blokk megoldása körülbelül 75 ezer dollárba kerül, míg a megoldásért járó blokkjutalom 100 ezer dollárra tehető (12.5 új bitcoin 8000 dolláros árfolyamon, a tranzakciós költségeket nem számítva). Minél drágább a blokkok létrehozása, annál drágábbá válik a hálózat támadása is. A blokképités folyamatának ára tekinthető annak a megfogható forrásnak, ami a Bitcoin tranzakciós történetének módosításához szükséges. Ahogy a hálózat növekszik, úgy válik egyre töredezettebbé, és összeségében a bányászokat kompenzáló gazdasági érték is növekszik. A játékelmélet szempontjából, az élesedő verseny és nagyobb haszonáldozati költség egyre inkább megnehezíti az összejátszást, míg az összes hálózati node ellenőrzi és hitelesíti a bányászok tevékenységét, mely egy konstans egyensúlyi helyzetet teremt.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/bitcoin-hashrate-september-2019.png

ábra 7: A Bitcoin bányászati nehézségének alakulása

Emlékezzünk vissza, az előre meghatározott ütemben kiadott bitcoinok mennyisége csak a hitelesített blokkokal jönnek létre(míg el nem érjük a 21 milliós korlátot). A blokkonként járó bitcoinok és az adott blokkban kibányászott tranzakciós költségek együttesen jutalmazzák a bányászokat a Proof of Work elvégzéséért cserébe. A bányászok bitcoinban kapják fizetségüket a rendszer biztosításáért. A blokk építés folyamataként, a bányászok az előre meghatározott új bitcoin mennyiségét is beszámítják, mint a materiális világban felhasznált, valódi erőforrások felhasználásáért járó kompenzáció. Ha a bányász, nem a szabályok szerinti neki járó bitcoinokat számítja fel, a hálózat többi tagja elutasítja és hitelteleníti a kibányászott blokkot. A biztonság részeként, a bányászoknak mindig hitelesíteni kell a rögzített készlet állását, hogy megkaphassák jutalmukat. Tehát, a bányászoknak materiális szempontból van vesztenivalójuk, mely az előre elköltött tőkét (és energia felhasználást) illeti, mivel a hiteltelenített blokkok után nincs fizetség.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/bitcoin-halvening-w-blocks.png

ábra 8: Blokkok felépítése: hitelesített blokkok: blokkszámok, tranzakciós lista, blokkjutalom

Gyakorlati példaként, minden 210 ezer blokk után, a blokkjutalom mértéke feleződik(„halvening”). A következő feleződés a 630 ezredik blokkra van ütemezve (kb. 2020 májusa). Ekkor a jelenlegi 12.5 bitcoinról 6.25-re csökken a jutalom blokkonként. Magyarán, minden bányász elesik a jutalomtól, aki ezután hibás jutalmat számolna fel (mást, mint 6.25), hiszen a többi tag elutasítja azt. A feleződés nem csak azért fontos, mert a Bitcoin inflációja csökken, hanem azért is, mert rámutat a gazdasági ösztönzők mennyire hatékonyan tudják koordinálni a rendszert, és fenntartani a fix készletet decentralizált alapokon. Ha egy bányász megpróbálna csalni, maximális büntetésre számíthat. Nem irányítja semmi más ezt a magatartást a rendszerben, mint a gazdasági ösztönzők, melyek decentralizáltan, bárminemű központi hatóság felügyelete nélkül képesek biztosítani a hálózatot.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/mining-decision-tree.png

ábra 9: A bányászok vagy betartják a szabályokat és megkapják jutalmukat, vagy a csalást választják és semmit nem kapnak.

Mivel a bányászat decentralizált, továbbá minden bányász állandó versenyhelyzetben van a többivel szemben, így senkinek nem érdeke az összeesküvés. Ezen kívül, minden node ellenőrzi a bányászok által elvégzett munkát, méghozzá rögtön és gyakorlatilag költségek nélkül, mely egy igen erőteljes, bányászoktól független féket és egyensúlyt teremt. A blokkokat drága megépíteni, de egyszerű hitelesíteni; összeségében ez egy alapvető különbség a Bitcoin és a vele versenyző monetáris rendszerek között, legyen az az arany vagy a dollár. Emellett, a rendszer működtetéséért és a rögzített készlet karbantartásáért fizetett bányászjutalmak szintén kizárólag bitcoinban kaphatóak. A valuta, mint gazdasági ösztönző (kompenzáció) olyan erős, és a deviáns viselkedésért járó büntetés olyan szigorú és könnyen teljesíthető, hogy a bányászok maximális mértékben vannak a kooperálásra és szabálykövető munkavégzésre ösztönözve. A materiális költségek bevezetése a bányászfolyamatokba, a készlet ütemezés belefoglalása az ellenőrzési procedúrába (melyet minden node végez), a bányászfunkció és a tulajdonlás szétválasztása a hálózatban, mind a valuta rögzített készletének (21 millió) változatlanságát erősíti konstans és megbízható módon, míg a rendszerben úgy keletkezik egy központi fél nélküli konszenzus, hogy az decentralizált alapokon marad.

Mi biztosítja a Bitcoint? — Privát kulcsok és egyenlő jogok

Miközben a bányászok a blokkokat építik, megoldják azokat és közzéteszik hitelesítésre, és miközben ezeket a node-ok ellenőrzik, addig a privátkulcsok az egységnyi bitcoinokhoz való hozzáférést irányítják. A privát kulcsok nyújtják a 21 millió bitcoinhoz az elköltési jogot (technikailag az eddigi 18 millió kibányászotthoz). A Bitcoin hálózatában nincsenek személyiségek, a Bitcoin semmit nem tud a világról. Az csakis az aláírásokat és privátkulcsokat ellenőrzi. Ez minden. Csak az végezhet el bármilyen Bitcoin tranzakciót, aki rendelkezik a megfelelő privát kulccsal és hiteles aláírásra képes. A hitelesített műveletek bekerülnek a blokkokba, melyek a korábban leírt procedúrában vesznek aztán részt.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/Bitcoin-transaction-summary.png

Mikor egy hiteles tranzakciót közzétesznek, az azt jelenti, hogy a bitcoint elküldték (elköltötték) egy másik publikus Bitcoin címre. A nyilvános címek a nyilvános kulcsokból, melyek a privát kulcsokból származtathatóak. A publikus kulcsok és címek kikalkulálhatóak a privátkulcsok segítségével, ugyanakkor a privátkulcsok nem deríthetőek ki a publikus kulcsokból vagy címekből. Ez egy egyirányú biztonsági funkció, erős kriptográfiával biztosítva. A nyilvános kulcsok és címek bátran közzétehetőek, anélkül, hogy a privát kulcsok titkossága veszélybe kerülne. Mikor egy bitcoint küldünk egy nyilvános címre, az tulajdonképpen egy virtuális széfbe kerül, melyet csak a hozzátartozó privátkulccsal és származtatott aláírással lehet kinyitni, és a benne lévő bitcoinokat elkölteni(minden nyilvános kulcsnak és címnek van egy egyedi privátkulcsa). A privátkulcsok tulajdonosa egy egyedi aláírást generál, anélkül, hogy felfedné személyazonosságát. A hálózat többi tagja ellenőrizhető, hogy valóban a bitcoin birtokosa írta-e alá a tranzakciót, anélkül, hogy bármit tudnának magáról a privátkulcsról. A publikus és privát kulcsok a Bitcoin alapjai. Végsősoron, a privát kulcsok azok, melyek a hálózat gazdasági értékéhez hozzáférést biztosítanak.

ábra 10: A privát és nyilvános kulcsok kapcsolata

Nem számít, hogy valakinek csak egy tized vagy 10 ezer bitcoinja van. Mindkét esetben, ugyanaz a mechanizmus és ugyanazok a szabályok vonatkoznak elköltésére. Mindenkinek egyforma jogai vannak. A gazdasági értékétől függetlenül, minden bitcoint (és címet) ugyanúgy kezel a Bitcoin hálózata. Ha egy hiteles aláírást generáltak, a tranzakció is hiteles így a blokklánchoz hozzáadódik (ha a tranzakciós költséget is kifizették). Ha az aláírás hamis, akkor a rendszer visszautasítja azt. Nem számít, hogy a résztvevők milyen nagyhatalmúak vagy gyengék. A Bitcoin apolitikus. Csak a kulcsokat és aláírásokat ellenőrzi. Előfordulhat, hogy valaki, akinek több bitcoinja van, nagyobb tranzakciós költséget fizet, hogy prioritizálja a saját műveletét, de minden műveletre ugyanaz a konszenzusos keretrendszer vonatkozik. A bányászok a tranzakciókat az értékük és profitábilitásuk szerint állítják sorrendbe, sehogy máshogy. Ha egy művelet ugyanolyan értékes, mint egy másik, azokat idősorrendben végzik el. Azonban a legfontosabb, hogy a bányász funkció, mely kitisztázza a tranzakciókat, elválik a tulajdonlástól. A Bitcoin nem demokrácia, a tulajdonjogok a kulcsokat által irányítottak, és minden Bitcoin tranzakcióra ugyanazok a kritériumok vonatkoznak a hálózatban. Egy tranzakció vagy érvényes, vagy nem. Emellett, minden egyes bitcoinnak a 21 milliós készletből kell származnia, hogy érvényes legyen. Ezért olyan fontos az a Bitcoin rendszerében, hogy a felhasználóké a kulcsok irányításának joga,. A bitcoinok extrém ritkaságok, és a privátkulcsoké a főszerep, továbbküldésükkor. Mondhatjuk: nem a te kulcsod, nem a te bitcoinod. Ha egy harmadik fél kontrollálja a kulcsaid, mint egy bank, az az intézmény irányítja a hozzáférésed is a Bitcoin hálózatához. Ebben az esetben, rendkívül könnyű lenne lefoglalni a bitcoinokat, vagy limitálni a hozzáférést hozzájuk. Miközben rengeteg ember bíz meg bank-szerű intézményeket, a Bitcoin biztonsági rendszere egyedi, nem csak, hogy minden felhasználó rendelkezhet saját kulcsaival, de bárki engedély nélkül továbbíthatja tokenjeit bárkinek a világon. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha valóban rendelkezel a kulcsokkal. Összeségében, ezek a privátkulcsok azok, amik decentralizálják a Bitcoin gazdasági értékét, ami növeli az egész hálózat biztonságát. Minél elosztottabb a rendszerhez való hozzáférés, annál nehezebbé válik az összejátszás vagy korrupció a rendszerben. Ezenkívül, a privátkulcsok birtoklása rendkívül megnehezíti a vagyon elkobzását vagy a hozzáférések korlátozását. Minden egyes forgalomban lévő bitcoinhoz tartozik privátkulcs, a bányászok és a node-ok biztosítják, hogy csak 21 millió bitcoin létezzen örökké. Viszont az egységnyi értékekhez végsősoron mindig egy privátkulcs használata szükséges majd.

Bitcoin versus.

Összegezve, a Bitcoin készletét a hálózat konszenzus mechanizmusa irányítja, míg a bányászok, a proof of work elvégzésével biztosítják a rendszert a materiális világban. A biztonság részeként, a bányászok fizetséget kapnak a blokkok építéséért, mely a tranzakciótörténet hitelesítését és a függő műveletek elvégzését jelenti. Ha egy bányász, nem az előre meghatározott bitcoinmennyiséggel akarná magát kompenzálni, a hálózat többi tagja elutasítja és érvényteleníti munkáját. A valuta készlete bele van integrálva a biztonsági rendszerbe, míg valódi erőforrásokat kell elköltenie előre a bányászoknak, hogy profitálhassanak. Mégis, minden egyes hálózati node ellenőriz minden bányászt, azért, hogy ne történhessen büntetés nélkül maradt csalás. A Bitcoin konszenzus mechanizmusa és hitelesítési folyamata az, ami végsősoron irányítja a tulajdon átruházását, míg magát az egyéni tulajdont az egyéni felhasználók által őrzött privátkulcsok védik.

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/bitcoin-governance-2.png

ábra 11: A Bitcoin “kormányzata”

http://unchainedcap.wpengine.com/wp-content/uploads/2019/09/bitcoin-governance-linear-2.png

ábra 12: a Bitcoin fő alappillérei: privátkulcsok, gazdasági ösztönzők,  bányászok, meghatározott készlet

Tegyük félre az összes prekoncepciózus elképzelésünket a pénzről, gondoljunk egy valutarendszerre, mely ellenőrizhetően ritka és fix készlettel rendelkezik. Bárki, engedély nélkül csatlakozhat a hálózathoz, és értéket küldhet bárkinek a világon, továbbá mindentől függetlenül, bárki egyszerűen ellenőrizheti a valuta készletét és a teljes hálózat tulajdonjogait. Képzeljünk el egy olyan globális gazdaságot, ahol emberek milliárdjai lakhelytől függetlenül, ugyanazokkal a konszenzus szabályokkal működő, decentralizált, átlátható hálózatot használják, és egy központi fél koordinálása nélkül egymással üzletelnek. Mennyire értékes egy ilyen hálózat? A Bitcoin értékes mert véges, és véges mivel értékes. A gazdasági ösztönzők és a kormányzati struktúra egymást erősítik, és ebből következik egy decentralizált, bizalom nélküli monetáris rendszer, fix készlettel, ami bárki számára elérhető a világon.

Mivel a Bitcoin monetáris tulajdonságai veleszületettek és kiemelkedőek, minden más digitális pénzeszköztől különbözik. Miközben készlete rögzített és ténylegesen ritka marad, addig a központi bankoknak muszáj lesz folytatniuk a monetáris terjeszkedését, hogy fenntarthassák rendszerüket. Emiatt, a Bitcoin egyre attraktívabb opcióvá válik, mikor egyre több piaci szereplő realizálja a tényt, hogy a mennyiségi könnyítés (quantitative easing, QE) nem csak egy eszköze a jegybankoknak, de a pengeélen táncoló rendszerük túlélése függ ettől. A Bitcoin előtt, mindenki alapvetően kényszerítve volt, hogy a rendszerük része legyen. Most már létezik egy hiteles alternatíva. Minden egyes alkalommal, mikor a FED egy újabb kör, a hitelrendszert fenntartó mennyiségi könnyítés mellett dönt, több és több ember fogja felfedezni a Bitcoint, mint a jelenlegi pénzügyi rendszernél(legyen az dollár, euro vagy jen) fényévekkel jobb eszközt.  Jobb A, B-nél? Ez egy teszt. A globális pénzügyi rendszerek versenyében, a Bitcoinnak olyan monetáris tulajdonságai vannak, amik az állami pénzeknek nincsenek. Végsősoron, a Bitcoin mögött áll valami, méghozzá az egyetlen dolog, ami egy pénzt fedezhet: a monetáris rendszerének hitelessége.

Forrás: https://unchainedcap.wpengine.com/bitcoin-is-not-backed-by-nothing/?fbclid=IwAR0yNOknh7RwcEEcMMTfiKjK6jTecRgdKpsZPG3UufbldAyopoCpVpPcHpg

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s