A burjánzó állami költekezés nem eredményez gazdasági növekedést

megtakaritásA fő tényező, mely az egyéneket lekorlátozza az áruk és szolgáltatások termelésében, a pénzügyi források hiánya. A népszerű közvélekedéssel ellentétben, a fogyasztás és termelés finanszírozása nem pénzkérdés, hanem  sokkal inkább a valódi megtakarítások függvénye.

Jegyezzük meg, hogy a különböző eszközök és gépek vagy az infrastruktúra, melyeket az ember teremtett, mind egy célt szolgálnak. A célt, hogy olyan végtermékeket gyárthassunk, melyek a jómódot és kényelmet biztosítják számunkra.

Minél nagyobb a termelése egy adott, kész fogyasztási cikknek, annál nagyobb a valódi finanszírozási háttere. A gyártási eszközök és berendezések (pl. az elérhető infrastruktúra) mennyisége és a minősége szabja meg a fogyasztási cikkek termelési mennyiségét és minőségét.

Az eszközállomány növelésével, vagy új, hatékonyabb gépek bevezetésével biztosíthatjuk a növekvő termelést. Az eszközpark gyarapításának és fejlesztésének finanszírozása, a különféle szereplők támogatását jelenti, akik az új szerszámok és gépek gyártásával foglalkoznak.

A több vagyon nagyobb gazdasági növekedést jelent

Magyarán, a gyarapodó, valódi megtakarításokból, jobb infrastruktúrát lehet kiépíteni, mely cserébe lehetővé teszi a gazdasági növekedés felgyorsulását.

A magasabb gazdasági növekedés több fogyasztási cikket jelent, ami viszont a megtakarítást és a további fogyasztást segíti, minden más ugyanaz marad. A nagyobb megtakarításból modernebb infrastruktúrát lehet kiépíteni, mely szintén elősegíti a jövőbeni gazdasági növekedést.

Vegyük észre, hogy itt, a megtakarítók a vagyon előállítói. A vagyon előállítói azok, akik ténylegesen ráfordítják megtakarításaikat a különböző fejlesztésekre. Így, ezek a források tulajdonképpen, azokhoz az egyénekhez fognak kerülni, akik a berendezések karbantartására szakosodtak, továbbá a valódi megtakarítások a késztermékek előállítóit is finanszírozzák.

Mivel az állam semmiféle vagyont nem termel, az is nyilvánvaló, hogy nem tud megtakarítani, így fedezni sem tud semmilyen gazdasági tevékenységet. Ezért, ha az állam bármit támogatni akar, akkor a vagyon előállítóitól (pl. a valódi megtakarításokat) kell a forrást elvenni.

Az állami költekezés se nem vagyonképzés, se nem termelés

Az ilyen tevékenységek általában olyan nem-produktív tevékenységek támogatását jelentik, amelyek semmilyen hozzáadott értéket nem jelentenek a valós finanszírozáshoz – például, a hatalmas mennyiségű pénzek elszórása a foglalkoztatás védelme érdekében.

Minthogy az állami tevékenységek csak fogyasztanak, és nem hoznak létre vagyont, az állam nem is tudja a gazdaságot növelni. Magyarán, a kormányzati költekezés következménye csupán a valódi vagyon előteremtőinek a gyengítése, és nem a népszerű közvélekedés és különböző empirikus tanulmányok szerinti gazdaságserkentés.

Hogyan lehet akkor összeegyeztetni az úgynevezett tényeket, amelyeket állítólag különféle ökonometriai tanulmányok mutatnak be (azaz hogy a kormány növeli a gazdaságot)?

A közhiedelemmel ellentétben, az adatok nem beszélnek, és nem tudnak saját maguk tényeket kifejezni. Az adatokat olyan keretrendszer segítségével kell értékelni, amely ellenáll néhány alapvető vizsgálatnak, mint például annak, hogy a kormány növeli-e a gazdaságot, ha nem vagyonképző.

Mikor arra a konklúzióra jutunk, hogy az állam nem képes a gazdaságot növelni, határozottan vissza tudunk majd olyan közgazdasági tanulmányokat utasítani, melyek pont ennek a szöges ellentétét állítják. Fel kell ismerni, hogy ezek az úgynevezett „tények” mindaddig kiolvashatók a tanulmányokból, míg a privátszektor képes elég megtakarítást képezni, hogy támogassa a produktív és nem produktív tevékenységeket. Míg ez a helyzet, addig az ökonometriai adatok kifacsarásával, mindig alátámaszthatjuk majd az elfogultságunkat minden olyan rózsaszín ködbe burkolózott elmélettel kapcsolatban, mint az állam gazdaságnövelő szerepe.

Ezek az úgynevezett empirikus felfedezések a keynes-i elméletet fogják támogatni (pl., hogyha az állam többet költ az árukra és szolgáltatásokra, az majd serkenti a gazdaság egészét). Tehát, úgy tűnhet, hogy minél többet költ az állam, annál nagyobb lesz a nemzeti jövedelem.

Jegyezzük meg, hogy az állam nem tudja növelni fogyasztását, anélkül, hogy ne csökkentené a megtakarítók vagyonát. Amint korlátozzák a vagyonfelhalmozókat a valódi megtakarításban, a gazdasági növekedés is meg fogja tapasztalni a következményeket, míg ezen semmilyen, az állam által a gazdaságba pumpált pénzmennyiség nem fog tudni segíteni.

Forrás: https://mises.org/wire/more-government-spending-wont-make-economy-grow

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s