A legbékésebb forradalom

Jason Benjamin (@perfecthue) alkotása
Jason Benjamin (@perfecthue) alkotása

„Nem a népnek kell félnie a kormánytól, hanem a kormánynak a néptől.”

  • V, mint vérbosszú

„A behódolás –suttogott Rediger. A sokkoló és egyszerű gondolat, melyet még sosem fejeztek ki ennyire erőteljesen, az emberi boldogság csúcsa a teljes behódolás.”

  • Michel Houellebecq: Behódolás

Ne legyenek illúzióink, a Bitcoinerek forradalmárok

A libertáriánusok mind tévedtek. A demokrácia játékszabályai szerint próbálták visszaszorítani az Állam befolyását. Ez mindig is egy reménytelen, sziszifuszi meló marad. Mint Tolkien Ungoliantja, az Állam is végtelen étvágyú, míg legelkötelezettebb választópolgárai rendre megjutalmazzák szavazataikkal a további növekedés reményében, ezzel egyre nagyobb felhatalmazást szerezve. A libertáriánusok összefoglalva, vizet gereblyéznek. Mint a csúszómászó, ragacsos szörny, A Masszában, az Állam is Kisgömböcként emészt fel mindent, amit hozzávágsz. A demokratikus folyamatokhoz asszisztálás még inkább felhatalmazza, és beleégeti az agyunkba, hogy az egyetlen legitim módja a politikai állásfoglalásnak, a 4 évente megrendezett Civil Rituálékon való részvétel.

A Bitcoinerek visszautasítják ezt: megértették, hogy az egyetlen győztes stratégia a politikában, ha nem szállnak be a játékba.

Ehelyett, lesöpörték a sakktáblát, és úgy parádéznak körülötte, mintha nyertek volna. A Bitcoinerek már nem akarnak egyezkedni a hagyományos szabályok keretein belül, saját monetáris rendszeren kezdtek el dolgozni, az Állam hatáskörén kívül és felügyelete nélkül, bárminemű korlátozáson túllépve. Végsősoron, egy olyan rendszert építenek, mely béklyóktól mentes kereskedelmet, bizonyítható tartalékokkal rendelkező bankolást (nem úgy, mint a jelenlegi alapként szolgáló, a veszteségeiket a társadalmon elkenő katyvasz)  teremt, elavulttá teszi a tőkeellenőrzést, felszabadítja a megtakarítókat az inflációnak nevezett, állam által koordinált lopás alól, és esetleg teljes mértékben térdre kényszeríti az Államot, monetáris eszköztáruk beszűkítésével.

Ez a vállalkozás megjósolhatóan felbőszítette az Államtól függő értelmiséget, megmondóembereket és a sajtót, mely a büszkén kritizáló „negyedik hatalmi ágból” züllött le egy erőtlen propagandagépezetté. Nem meglepő, hogy a Bitcoin legvehemensebb kritikáiból leginkább mindig a Washington-közeli bürokraták vagy azok tengerentúli megfelelői profitálnak. Ők az Akadémikusok, akik a haszonélvezői a burjánzó diákhitel buboréknak, politikusok és ex-politikusok, akik időről-időre megpróbálják elsíbolni a közvagyont(micsoda meglepetés!), a hűen szolgáló újságírók, akik az Államhatalom szavát  alázatosan terjesztve próbálják karanténba zárni a feltörekvő media startupokat és Youtubereket, továbbá a közgazdászok, akik támogatásokra és kinevezésekre áhítozva, megállás nélkül a keynes-i narratívával mérgezik elménket.

Így történhetett meg, hogy miután a hűbérurakra ráborították az asztalt, a Bitcoinerek az utópisztikus gondolkodókból, hamar disszidensekké váltak– még mikor a mozgalom gyerekcipőben járt. Nézzük meg pár újság gazdasági rovatát a példa kedvéért: semmi mást, csakis támadást és gyúnyolódást fogunk találni (és nagyon ritkán az irigy beletörődés sóhaját). Ezt, egy olyan piaci szegmensről, mely 0-ról 200 milliárd dolláros piaci kapitalizációt ért el egy évtized alatt, céghálói támogatás, IPO és nyilvános feltaláló nélkül, csupán egy nyílt forráskódú szoftver karbantartóival. Az Amerikai Kormány igazságosnak ítélte a Ross Ulbricht-ra kiszabott kétszeres életfogytiglan+40 évet, akinek a bűne annyi volt, hogy egy Bitcoin-alapú szabad, online piacteret hozott létre. Kína betiltotta a hivatalos bitcointőzsdéket, és India is azon dolgozik, hogy birtoklása illegális legyen.

bitcoin forradalom
A Bitcoin törvényessége: zöld: engedélyezett; narancs: korlátozott; rózsaszín: tárgyalás alatt; piros: tiltott. (Forrás)

Nem a háború előtt állunk, már benne élünk.  Természetesen, ez háború nem olyan, mint az elődjeink vad csörtéi. De sokáig volt ez a helyzet. Azok az idők már elmúltak, mikor a tűzpárbaj addig tartott, míg csak egy maradt talpon. Már nem tülekedünk a gépfegyverek mögé. A nyílt háborúzás gyakorlatilag elavulttá vált. Ehelyett, a jelenkori konfliktusokat a felkelések, robbantások, szankciók, érzelemmentes dróntámadások, és stratégiai infrastruktúrák ellehetetlenítésének operációi(például a Stuxnettel) határozzák meg. Miután a hagyományos háborúzás a virtuális térbe költözött, miért ne lehetne ott a forradalom is?

És ne tévedjünk, ez lázadás. A kriptovaluta, néhány nyúlbéla támogató buzgó tiltakozásai ellenére is, még mindig nyilvánvalóan független maradt, ezzel komoly veszélyt jelentve az Államra. Nem lehet törvényi keretek közé szorítani vagy elkobozni. A Silk Road nem egy csökevény vagy múltbéli anekdota, melyet elintézhetünk egy nevetéssel. Az, egy roppant kifejező demonstrációja volt a Bitcoin valódi és kiemelkedő céljának illetve erejének, mely lebontotta a pénzügyi rendszerünk határait. A jelenkor Állama, pöffeszkedő és kapzsi rendszerként, nemcsak fizikálisan nehezedik rád, de folyamatos metaadatokat is gyűjt rólad. A pénzügyeid nem a tieid, minden lépésed átvilágított és engedélyköteles. Ha már csak egy picit is a mainstream-en kívül akarsz működni, megkockáztatod, hogy a teljes megtakarításod visszavonhatatlanul lesz elkobozva. A felfegyverzett kiszolgálószemélyzet nem fizeti ki önmagát.

A kriptovaluta, mely megsebzi az Államot

Ahogy a 16.századi protestánsok is elkezdték megkérdőjelezni a Pápa uralmát támogató hivatalos doktrínákat, úgy tette fel néhány kocka és kiberpunk is magának a kérdést: tényleg szükséges az infláció? Egy szabadpiacalapú gazdaságban, valóban van a központi bankoknak létjogosultsága önkényesen megszabni a pénz árát? Az Államnak tényleg teljes beleszólást kell adni egy ember megtakarításába és költésébe. A megtakarítóknak (végsősoron az adófizetőknek) valóban muszáj megbízniuk a bankokban, ha a pénzükről van szó? Valójában mit jelent egy banki adatbázis bejegyzése?

Ritka kép a Bitcoinról, fizikai valóságában. Szörnyirtó
Ritka kép a Bitcoinról, fizikai valóságában. Szörnyirtó

A hiteles kriptovaluták —alternatív monetáris rendszerrel, tényleg — fenyegetik az Államot és annak keblén csüngőket. A Bitcoin abszolút profán, olyannyira, hogy még a merengést is nehezen viseli. Az Államot a legféltettebb privilégiumával szorítja sarokba: a saját maga, infláció és seigniorage útján való finanszírozásával.

A kriptovaluta, legfőképp a Bitcoin eddig, már elkezdett hatni a jegybanki politikára. Nem túlzok, mikor a geopolitikai súlyát hangsúlyozom. Keverd össze a pénz szabadpiacát, az internet elosztóhálózatával, és egy igen toxikus egyveleget kapsz. Vegyünk sorra pár módot, mellyel, a kriptovaluta hatott az államigazgatásra.

Először is, Gina Pieters(2016) figyelt fel a likvid Bitcoin piacokra, melyek kiemelkedő veszélyt jelentenek az országokra, akik a tőkeellenőrzéssel próbálják pénzeik árfolyamát irányítani.

A Bitcoin egy problémát generál Argentínának és más hasonló országoknak; a tőkekontrol megkerülését egyszerűsíti le. Ahogy azt Pieters és Vivanco megemlíti, az állam nem képes hatásosan szabályozni a világ bármely pontjáról elérhető Bitcoin piacokat. Ahogy arra Pieters a negyedik fejezetben rámutat, a bitcoint a piac árazza, nem hivatalos árfolyamok. Ha a bitcoin-áramlás elég nagyra nőne, minden országban megjelenne a korlátlan és szabályozatlan nemzetközi tőkeáramlás.

Ez nem jelentéktelen dolog: egy jó része a világ népességének tőkeellenőrzés alatt él, beleértve Brazíliát, Oroszországot, Indonéziát, Taiwant, Kínát és Argentínát. Egy kritikus eleme lett tönkre tevé az Állami monetáris politikának.

Magas likviditásának és globális elérhetőségének köszönhetően, a Bitcoin rávilágít az árfolyammanipulációra is, melyről Dr. Pieters egy másik tanulmányában ír. A Bitcoin kereskedők elérhetik egy helyi pénznem „utcai árát”, még akkor is, ha a kormány hivatalosan hamis árfolyamot tesz közzé. A Bitcoin sebesen növekszik bele a globális mérőeszköz szerépbe.

Egy példa: Venezuelában illegális a Bolivár utcai árfolyamát publikálni, mivel a rezsimnek erős érdekei fűződnek a pénznemük körül narratívák szoros ellenőrzéséhez. A legkedveltebb árfolyamkövető weboldal Venezuelában, a Miami székhelyű DolarToday, ami a LocalBitcoins csereüzleteit használva állapítja meg a hallgatólagos USD-Bolivar Soberano utcai árakat.

Forrás: https://dolartoday.com/
Forrás: https://dolartoday.com/

Nem meglepő, hogy a legpezsgőbb peer-to-peer Bitcoin piacok épp azokban az Államokban működnek, ahol tőke ellenőrzés, magas inflációjú szuverén valuta vagy szeszélyes kormányzat működik. Matt Ahlborg ezen analízise  szintén a LocalBitcoins adatait használja, és demonstrálja, hogy az egy főre eső bitcoinkereskedelem Oroszországban, Venezuelában, Kolumbiában, Nigériában, Kenyában és Peruban a legmagasabb. Mondhatjuk, a devizaverseny olyan, mint menekülni egy medve elől, elég csak a leglassabb haverod lefutni. A dollár nem valószínű, hogy fenyegetve van a Bitcointól, de a világ néhány tucat leginkább inflálódó pénzneme abszolút igen.

Ahogy Hasu írta, a Bitcoin egy szilárd alapot teremt a magántulajdonnak, az Államtól való függőség (és az ezzel járó kockázatok) nélkül. Ez, a Nyugaton leggyakrabban irreleváns, ahol általában azért tiszteletben van tartva a magántulajdon, azonban máshol élet-halál kérdése. Igencsak ironikus, hogy a kriptovaluta legeltökéltebb kritikusai, azok az egyének, akiknek sosem volt oka, nem rábízni megtakarításukat a kormányukra. Egy Bitcoinra adott válasz mindig egy ismertetőjel; érzékelteti, hogy a válaszoló egyén mennyire van tisztában az erkölcstelen infláció és megbízhatatlan bankrendszerünk problémáival. A leghangosabb Bitcoin-tagadók leegyszerűsítve, felfedik tudatlanságukat és angolközpontúságukat.

Valóban, Raskin, Saleh és Yermack rámutat, a török és argentín valutaválságon keresztül, hogy a fejlett világon túl, a kriptovaluta azonnali fájdalomcsillapítót jelenthet.

Elsőre, Nakamoto víziója nem működött, ha úgy tekintünk rá, mint egy újfajta lehetőség, melyet az emberek nagy többsége nem kíván használni. Azonban, ha valaki jobban szemügyre veszi a fejlődő országokat, a történet kicsit módosul. […] [A török és argentín] az első valutakrízisek, a Bitcoin feltalálása óta, így ezek lehetőséget kínálnak arra, hogy tanulmányozzuk az alternatív digitális pénz hatásait a fenntarthatatlan szuverén valutákon. Kiemelve, hogy Nakamoto víziója talán ezzel beérett. Habár, a digitális magánvaluták nem váltották le a dollárt, azonban már puszta jelenlétükkel, felügyelőként, nyomást gyakorolnak a fiskális és monetáris politikájára.

Különösképpen, mint írják, nem is olyan váratlanul, „az állampolgárok, jól járnak a privát digitális valuták jelenlétével”, mivel lehetőséget ad számukra a diverzifikálásra, mely „jólétet generál számukra”.

Kritikaként, a szerzők kiemelik, hogy

[A] digitális magánvaluta megkárosítja a monetáris politikát, mivel egy alternatívát kínál a helyi pénznemmel szemben. Ez a monetáris politika az, mely segít mérsékelni az inflációt, magasabb hozamot biztosít a befektetőknek, ami valóban bátorítja a helyi beruházásokat.

Ahogy az economics 101 fogalmazza, egy monopólium (az államok lényegében a pénzpiacok monopolistái) megdöntése, egy új versenytárs megjelenésével, mindig kiegyensúlyozottabbá teszi a piacot a vásárlók szemszögéből. Konkurencia híján, a lakosok rá voltak kényszerülve, hogy a helyi pénzben tartsák megtakarításaikat és eltűrjék az inflációt. Mostantól viszont, maguk mögött hagyhatják a helyi monetáris rezsimet, a központi bank jelentős kárára (a helyi valuta eladása növeli a pénz forgási sebességét és súlyosbítja az inflációt). Tehát, csupán a Bitcoin létezése megneveli a központi bankokat, akik amúgy rutinszerűen folytatnák pénzünk leértékelését.

Nem a szívbajosak vidéke

Az extrém nagy kockázatok miatt, egy teljesen új monetáris rendszer feltalálása kétségtelenül igen kellemetlen feladat. Hihetetlen nagy buzgalom és rendkívüli elkötelezettség szükséges egy jövőbeni vízió mellett. Adva az gigantikus méretét és tekintve a fenyegetést, mely az Állam létét veszélyezteti, csak a legelhivatottabbak képesek felvenni a kesztyűt. Az altcoinerek legnagyobb bűne nem az, hogy rossz lóra tettek, hanem az, hogy azt is csak elégtelen meggyőződéssel tették. Egy olyan álmot adtak el, melyben ők sem hisznek igazán.

Hány kripto-vállalkozó mondana neked olyat teljes hittel és őszinteséggel, hogy egy olyan rendszert építenek, mely évtizedekre készül és nyíltan Állam-ellenes. Hányan vállalnának be emiatt börtönt? Gyanítom, nem sokan.

Az ízetlenség átszűrődik a szervezeti piramisból. Ennélfogva, megkülönböztetjük a bukásra álló kriptobirtokosok „közösségét”, akik egymást sürgetik, hogy vásárolják fel a haldokló coinjuk aktuális mélypontját, a rugalmas közösségektől, akik magukhoz ölelik a volatilitást és nem adják fel hitüket. Látszólag, a Bitcoin és a más, blokkláncot alkalmazó klónok hasonlítanak egymásra. A legfőbb különbség azonban a lélek. Nem arról van szó, hogy a többi alternatív lánc gonosz lenne, vagy csak kevésbé fontos értékeket tűzött zászlajára, hanem arról, hogy mind, tetőtől-talpig nihilista. A haladás és a kozmetikai beavatkozások fontosabbak, mint a hosszútávú, maradandó, Államtól független szervezetek felépítése.

Egyértelmű, sokakat a profitszerzés reménye hajt a Bitcoinhoz. Ugyanakkor, ennél jóval mélyebb és alapvetőbb cél vezérli a Bitcoinereket — a lehetőség egy párhuzamosan működő, megbízható pénzügyi rendszer létrehozására, mely funkcionális, nyílt és független a kormányoktól és az elszámoltathatatlan nagyvállalatoktól. Persze, nem egyedül ez motiválja a Bitcoinereket. De az nyilvánvaló, hogy eddig a Bitcoin tett azért a legtöbbet, hogy a Pénz és az Állam szétváljanak, amiért rengeteg politikai támadás is érte. Egyetlen más projekt körül sem volt akkora médiahiszti és ennyi kezdeti úttorlasz.

Nem ez a helyzet, a wannabe alternatívákkal. A kezdeti siker a kripto-vállalkozóknak a kilépő is egyben. Az előzetes kereskedés; a haszonkulcs; majd a kiskereskedőkre borított bili. Egy új blokklánc indítása egyszerű volt. A pénzre van a történelem legnagyobb költségkerete, és ahhoz, hogy csak egy kis részesedés is jusson belőle, elég volt a frissen nyomtatott pénzből részesedést ajánlani, mintegy crassusi vagyonként. Viszont, a pénz nem inspirál, különösképp, ha a költségeket a „megtérítettek” viselik. Az előkereskedési időszakon nyerészkedés a többiek kárára, nem igazán tudja elnyerni több milliónyi gyalogos dogmatikus, alárendelt támogatását.

Ahogy Taleb mondja: „Nem érdekel mit mondassz, mutasd a portfóliódat.” Erre a legjobb példa a Block One, az EOS alapítói, akik a jövő Blokklánc 2.0-jaként hirdettek magukat, és akik a kincstáruk kiürítve inkább 140 ezer bitcoint őriznek a mérlegükön.

Az egyetlen kérdés, ami számít

Tíz év kísérletezés, félreallokált tőke és hübrisz után, drágán tanultuk meg, hogy mi az az érték elhatárolás. A tudósok és mérnökök összetévesztették a pénzügyi és politikai forradalmat a technológiaival. A kísérleteik impregnálódtak egy kitartó prescriptivizmussal:

„Ha kifejlesztenénk egy hatékonyabb és gyorsabb adatbázisstruktúrát vagy egy belső támadásoknak ellenálló algoritmust, akkor kiváló helyzetbe kerülnénk és megalkothatnánk a világ legjobb kriptovalutáját.” Elképesztő, de a mai napig jelen van ez a gondolatvilág. Ugyanakkor ez reménytelenül hibás. Ezek elsősorban politikai és társadalmi kísérletek. A legfontosabb aspektusok nem technikaiak mikor a semmiből nyomtatunk egy teljesen új monetáris rendszert, hanem a következő kérdésekre adott megfelelő válaszok:

  • Mi jogosít fel téged egy új valuta nyomtatására, továbbá, hogy mindenhatóként irányítsd a sorsát?
  • Miért utasítasz el minden más alternatívát, és miért jobb a te utad?
  • Honnan ered a hatalmad?
  • Hogyan tudod a fair és egyenlő lehetőséget biztosítani, az új pénz elosztásakor?
  • Hogyan tudod a korrupciómentességet fenntartani, ha még a U.S Federal Reserve is ki van téve a politikai játszmáknak?

A Bitcoinnak mindegyikre van egy világos válasza. A hasonmásainak nincs. Nemcsak, hogy nincsenek megnyugtató válaszaik, a megalkatóik egyáltalán nincsenek is tisztában azzal, hogy ezek a valódi, megfontolandó kérdések.

legbékésebb forradalom
A tokenek listája, melyek beváltották ígéreteiket és megvalósították céljaikat, ezzel jelentős elfogadottságra tettek szert.

Mára tudjuk, hogy az alkalmazástokenek (utility tokens) agyrémek. Nem kellett hozzá zseninek lenni, azonban az empirikus  valóság tette helyre a dolgokat. Az alkalmazástokenek világa ahhoz hasonlítható, mikor a valutaátváltást nem csak külföldi utazásainknál kéne igénybe vennünk, hanem, mikor átmegyünk akár a szomszéd üzletbe is. Egy gyászos regressziót projektáltak, szóval jobb is, hogy vissza lettek utasítva. A kriptovalutáknak egyetlen, szóra érdemes szerepe maga a pénz, mely szükségszerűen az Államot böki meg.

Viszont az Állammal folytatott késhegyre menő háborúhoz tíz vagy százmillió kőkemény, az értékrendszeréért a végsőkig kiálló hívők kellenek, akik hajlandóak tőkével is támogatni az ügyet. Az okos, kriptográfus szakbarbárok és az új, bizánci hibatűréssel rendelkező algoritmusok nem inspirálnak, így nem is lehet elnyerni az elkötelezettséget. Lennie kell egy olyan értékcsomagnak, mely mindennél fontosabb. A legtöbb monetáris pluralista azzal a sablonos közhellyel érvel, hogy ők az „innováció támogatói”. Ez így zavaros; ha a Bitcoinereket elutasítják emiatt, viszont agitálnak más, alternatív projekteket, akkor őket is ugyanúgy ki fogják kezdenie a náluknál baloldalibb kripto-progresszívek.

Miért az x blokklánc 2.0-t támogatod? Miért nem a p-t, q-t vagy r-t? Ez a kérdés egy aggresszor. A mélyből fakadó közös értékek hiányában, amelyeket egy kiválasztott projekt (és csakis az) egyértelműen nyilvánosságra hoz, a kriptoprogresszívek alternatív láncának védelme nem számíthat másnak, mint elpazarolt energiának. Így szükségszerűen, a progresszívek, reakciósokká válnak.

Az értékek különböztetik meg a Bitcoint

Tehát, mik azok az értékek, melyeket a Bitcoinerek a végsőkig tartanak? A bitcoinizmus egy olyan új politika- és gazdaságfilozófia, mely magába foglalja az osztrák közgazdaságtant, libertarianizmust, a magántulajdonért való kiállást, a szerződéselvű etikát, és az egyéni önrendelkezés filozófiáját. Néhány libertáriánus meg fog torpanni a társadalmi szerződések elméleténél, megértve, hogy az kényszerítő jellegű (hiszen senkinek sem kínálnak fel semmilyen aláírandó politikai szerződést megszületésekor). Nem úgy a Bitcoinnál. Senki nincs alapból benne, egy igen egyértelmű szerződést ajánl a leendő felhasználóknak. Jogod van, de semmilyen kötelességed nincs részt venni a világ valaha volt  legtranszparensebb, legauditálhatóbb, leértékeléstől-mentes, jól meghatározott  monetáris rendszerében.

Más értékek, amit még kritikusnak tartok a Bitcoin szempontjából, az olcsó ellenőrizhetőség(így bárki részt vehet benne), a teljes auditálhatóság (nincs váratlan infláció), fair árazás (státusztól függetlenül fizet mindenki ugyanannyit egy bitcoinért, vagy a tőzsdén, vagy bányászattal), kompatibilis a múlttal (a preferált szoftverfrissítések szoftfork-ként(a blokklánc végleges kettészakadása nélkül), hardfork (a blokklánc végleges kettészakadása) helyett), és végül a nyílt ellenőrzési szabályok, hogy el lehessen kerülni a összejátszást és az ebből következő cenzúrát. Tedd fel ezt a kérdést a kedvenc alternatív kriptovalutádnak.  Milyen értékek motiválják a projektet? Ha léteznek, észre fogod venni, hogy általánosságban szabadosan vannak kezelve, hiszen az innovációt többre tartják a következetességnél.

Így, a Bitcoinerek komoly ellentétben állnak az opportunistákkal, akik fő célja a saját tokenük hátán meggazdagodás, majd a lelépés. A Bitcoinerek számára a cél, hogy legyen olyan nap, amikor már nem kell lelépni. Eszkatologikus filozófiai nézeteiket bevallva, egy olyan napot jövendölnek, ahol egy zárt Bitcoinalapú gazdaságban élünk, felszabadulva a jelenlegi pénzügyi rendszerünk viszontagságai alól. Nem álmodnak a pénzügyi lelépésről, legalábbis nem bűnözői értelemben véve. Ehelyett, egy olyan monetáris standardot építenek, mely nem értékeli le önkényesen a megtakarításainkat, mivel bármilyen pénzügyi mérlegelési jogkör hiányzik.

És a fundamentális minőség fenntartását komolyan gondolják. Nemcsak muszáj az előre meghatározott készlet ütemtervét tartani, de ez olyannyira alapvető eleme a protokollnak a tulajdonjogok szempontjából, hogy annak megváltoztatásával a régi rendszer megszűnne létezni. A korlátos mennyiség nem a Bitcoin egyik tulajdonsága, a korlátos mennyiség maga a Bitcoin. Ez olyannyira lételméleti pont, mint hogy a kormányzók hozzájárulása elidegeníthetetlen alkotóeleme az USA alkotmányának. Persze, megkerülheted a kormányt és létrehozhatsz egy autokratikus vezetést helyette, de az nem az eredeti lesz. A lényegében, az alapvető értékekre támaszkodva, változik meg. Az ideálok nem feltétesek. Nem csupán végrehajtási részletek. Az értékek maga a rendszer; és a rendszer kódolja az értékeket.

És ki lenne jobb példakép, magánál Satoshinál? Ő az igazi áldozati hős – évekig építette a semmiből fel a Bitcoint, közzétette a kódot, egy kis ideig vezette a projektet, majd véglegesen leköszönt és eltűnt.  Az általa kibányászott coinok – melyeket a rendszer fenntartását szolgáltál, mikor senki nem törődött azzal – érintetlenül maradtak. Erre, mit Prométheusz-i erőfeszítésre hivatkozni, már-már fájdalmasan pontos. Satoshi vakmerően ellopta az Állam legértékesebb eszközét – az adósságmentes pénzteremtés jogát -, és a lehető legtisztább módon adta az embereknek.

Szóval akkor mi van az Állammal? Ha a fenyegetés olyan veszedelmes, miért nem avatkoznak közbe? Kétségbeejtően, a Bitcoinereknek, mindenre van egy válaszuk.

A valóság az, hogy a Bitcoin betiltása nem állítaná meg a Bitcoint, kivéve, hogyha abban hiszel, hogy a nemzetközi társadalom, amely egyre inkább a totális káosz és anarchia felé tart, egyesülve lépne fel a veszély ellen. Képzeld el! Észak-Korea, Irán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia mind a közös ügyért küzdenek. És ezt tekintik a kritikusok az egyik legjobb érvnek a Bitcoin ellen.

Elátkozva ígyis-úgyis

Tegyük fel, a legnagyobb országok összefognak, és betiltják a Bitcoint. Ez tulajdonképpen egy feketepiaci árucikké tenné a kriptovalutát. Ugyanakkor ettől, ez még nem lenne elég a teljes kiirtásához. Gondoljunk egy másodpercre egy másik, széles körben tiltott árura, amely jelentős energiafelhasználásra támaszkodik, ipari és informális szervezetek keveréke állít elő, elsősorban a feketepiacon forgalmazzák, és amelyet milliók élveznek. Természetesen a kannabiszra utalok, amit valószínűleg 30 perc alatt beszerezhetünk a közeli kereskedőtől – legális vagy nem. Azt hinni, hogy a tilalom megfosztaná a Bitcoint népszerűségétől, komikus. Csak még inkább megerősítené a Bitcoin létjogosultságát: védelem a szeszélyes Állam hóbortjaitól. Egy olyan Állam, amelyet nyilvánvalóan egy pénzügyi termék fenyeget, paranoidként és autokrataként jelenik meg a világ előtt, valódi parazita jellege pedig egyértelművé válik.

Ironikus módon, az Állam leghatásosabb válasza a Bitcoinra és a Bitcoinhoz hasonló kriptopénzekre, az osztrák közgazdászok igényeinek figyelembevétele és a saját maguk megreformálása lenne. Ehhez a pénz leértékelését, az egyenlőtlenségéket-szülő lebegő pénzek rendszerét, a piaci ciklusokba való beavatkozást(melyek, csak még intenzívebbé teszik azokat), és az önhitt kísérletezést a pénz jelenértékének meghatározására kéne megszüntetniük, valamint leszámolni a gondolattal, mely a pénzügyi intézményekre, mint a háborúk finanszírozóira tekint.

Bármely, fent említett pont meglépése igen irreális a közeljövőt tekintve. Napjaink neo-keynesiánus elmélete, egy élményszámba menő gazdaságpörgető szörnyűség, a „Modern Monetáris Teória”, mely szerint az Állam látszólag megvásárolhatja a saját pénznemében értékesíthető összes áru korlátlan mennyiségét. A következmények halálosak lehetnek. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy olyan szocialista-teljes egészében kollektivista politikusokat emelnek az egyre inkább hűbéresi alattvalóvá váló szavazók piedesztálra, mint Bernie Sanders, Elizabeth Warren, Ocasio Cortez vagy Jeremy Corbyn. A fejlődő világban, ott van a kirchenizmus, mely Argentínában veszi át az irányítást, és mely a teljes pénzügyi világot spirlászerűen állítja a földbe, mígnem a kollektivizmus újból felerősödik. Argentína, hagyományosan szabadpiac-pártibb szomszédjában, Chilében két szégyentelen kommunista jogalkotó fújja a passzátszelet. Venezuela – na igen, Venezuela. Az Egyesült Királyságban, a Munkáspárt ijesztően elkötelezett az elkobzási politika mellett, olyan illiberális intézkedéseket támogatva, mint a tömeges kényszerítés. Továbbá, a világ szabadpiaci központja, Hong Kong, a gyilkos és autokratikus megszállója szó szerinti támadásainak van kitéve.

Elégséges annyit mondani, hogy a szabad piac és az erős tulajdonjogok – a működőképes kapitalista gazdaságok sarokkövei – globális támadás alatt vannak. Ez nem valószínű, hogy változni fog. A világ leszakadó rétegei egyre hatástalanabbak, intervenciót követelnek, és még a nyomort is jobban tolerálják, ha az az egyenlőtlenség csökkentését jelentené.

Szóval monetáris intézményeink felhagytak minden észszerűséggel.  Korunk szórakozása, mikor az a félelmetes látvány jelenedik meg előttünk, ahol az Egyesült Államok elnöke nyíltan harcol a Szövetségi Tartalék vezetőjével a pénz ára miatt. A tét: méginkább kifacsarni a gazdaságot és a pénzügyi világot a következő választásig. Ehhez mindössze az állítólag nem politikai Szövetségi Tartalékot kellett elfoglalni. A kockázatitőke-alapok, a lélegzetelállító gemkapocs-maximalizálás mentén, több millió dollárt költenek gépi tanulási algoritmusokra, amelyek előre jelzik kamatlábaikat, a csirkebelsőségeket áldozó monetáris főpapjaink szemöldökhúzásaiból. Jól elköltött pénz.

A mindig működő pénzügyi gépezet, mely az Ön rendelkezésére áll

A negatív kamatlábak mostanra gyakorlatilag megszokottá váltak a fejlett világ központi bankjainál. Az IMF nyíltan spekulál azon, hogy hogyan lehetne még mélyebb kamatokat bevezetni, beleértve a fizikális készpénz erőszakos leértékelését is. Teljesen függetlenül attól, hogy mit gondolsz arról, hogy a megtakarítóknak isteni joga van-e a pozitív kamatokhoz, mindenki elkezd mocorogni, ha a megtakarításaik lenyúlásáról folyik a diskurzus. Ha az önkényes, negatív kamatlábak megengedettek a politikai eredmények elérésé érdekében, mikor fognak a központi bankok a megtakarítóknak levegőt és pihenőt hagyni? Úgy tűnik, nem fog semmi gátat szabni már ennek „a cél szentesíti az eszközt” típusú monetáris politikának.

A megtakarítók végülis nem biztos, hogy pánikolni fognak egy -1 %-os kamat miatt, ha a bankok hasznos szolgáltatást nyújtanak. Majd -3 %-nál már gondolkodóba esnek, hogy a monetáris főurak jól átgondolták-e ezt. Azonban, -5%-nál a tőke majd kezd az aranyba átszivárogni, és az a Bitcoin dolog sem lesz már olyan távoli.

Mivel rengetegen alábecsülik a rendszert, had foglaljam össze a Bitcoin első évtizedét:

  • 1 milliárd dollárnyi tranzakciós költség lett kifizetve összesen
  • A bányászok a rendszer biztonságának fenntartásért összesen 14 milliárd dollárt zsebeltek be
  • A Bitcoin hodlerek átlagos költsége megközelítőleg 100 milliárd dollár
  • Az összes forgalomban lévő bitcoin piaci értéke megközelítőleg 190 milliárd dollár
  • A hálózat körülbelül 2 trillió dollárnyi tranzakciót bonyolított le
  • A Bitcoin hálózata mostanra 80 exahasht termel másodpercenként (ez 8 * 10¹⁹ hash) Ezek a hashek kb. 19.8 millió dollárba kerülnek naponta a különlegesen erre specializálódott berendezesékkel.

Lehet, hogy még így is megveted a Bitcoint, semmi gond. A Bitcoin mindig ott lesz neked, ha szükséged lesz egyszer rá. Lehet, hogy most nincs, lehet, hogy soha nem is lesz. De azáltal, hogy egy egyre despotikusabb, autokratikusabb és kaotikusabb világba csúszunk, nem árt, ha tudsz a világtörténelem legbiztonságosabb vagyonmegörző rendszeréről, mely türelmesen vár rád.

Addig is, melózik tovább.

legbékésebb forradalom

Forrás: https://medium.com/@nic__carter/a-most-peaceful-revolution-8b63b64c203e

 

 

1 Comment

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s