Miért nem kéne az Államnak a defláció ellen harcolnia

deflációA legtöbb szakértő szerint, a defláció rossz hír, hiszen az a csökkenő árakra való várakozást idézi elő. Ezáltal, úgy gondolják, a fogyasztók nagy valószínűséggel elnapolják a vásárlást, mivel a jövőbeni alacsonyabb árakra várnak majd.

Ez az összesített fogyasztást és emiatt a teljes gazdaságot gyengíti. Emellett, ezek a véleményvezérek, azt is megfogalmazzák, hogy a defláció megelőzése, megvéd bennünket a válságtól is.

A defláció megfékezése tényleg megelőzi a válságot?

Ha a defláció vezet a gazdasági összeomláshoz, akkor a defláció-ellenes szabályozások jók kell, hogy legyenek a gazdaságnak. Vagy valami hasonlót mondanak.

A defláció-ellenes rendeletek csupán az általános áremelkedést (pl: árinfláció) segítik. Ebből a nézőpontból, az infláció akár a gazdasági növekedés védőangyala is lehetne.

A legtöbb szakértő szerint, egy kis infláció valóban jó lehet. A mainstream közgazdászok úgy hiszik, a két százalékos infláció nem káros a gazdasági növekedésre nézve, de már a tíz százalék rossznak nevezhető.

Azonban, jó okunk van azt hinni, hogy egy 10 %-os inflációnál, a fogyasztók már a jövőbeni áremelkedésre kezdenek el spekulálni.

A népszerű közvélekedés szerint, a magas infláció mellett, a jelenbeli fogyasztás üteme felgyorsul, mely elvileg még inkább megpörgeti a gazdaság motorját. Szóval, miért rossz a 10 %-os infláció a hozzáértők szerint? Nyilvánvaló, hogy egy logikai bukfenc van a közvélekedésben.

Árinfláció vs. pénzmennyiség infláció

Az infláció nem az általános áremelkedést jelenti, hanem a pénzmennyiség növekedését. A pénzkészlet emelkedése eredményezi az általános drágulást. Ez, azonban, nem minden esetben van így.

Egy áru ára, az másként fogalmazva, az egységéért elkért pénz mennyisége. Az állandó pénzmennyiség és a növekvő árumennyiség mellett, az árak tulajdonképpen esni fognak. Az árak akkor is csökkennek, ha a pénzmennyiség növekedési üteme lassabb, mint az árumennyiségé. Például, ha a pénzkészlet 5%-kal nő, míg egy árukészlet 10%-kal, akkor az árak elméletben 5%-ot esnek.

Az árak esése azonban nem rejti el, hogy itt a pénzkínálat növekedése miatt 5 százalékos infláció van.

Az ok, amiért az infláció rossz hír, nem az, hogy emelkednek az árak, hanem a kár, amit a vagyonfelhalmozás folyamatában okoz. Itt van miért.

A pénz fő szerepe a csereeszköz funkció. A pénz lehetővé teszi számunkra, hogy olyasmit cseréljünk el, amink van, olyanra, ami kell. Mielőtt az üzlet megtörténhetne, az egyénnek olyasmit kell birtokolnia, amit pénzre tud váltani. Amint hozzájutott a pénzhez, beszerezheti azt, amire vágyik.

De, most képzeljünk el egy olyan helyzetet, ahol a pénzt a semmiből nyomtatják, ezzel emelve a pénzmennyiséget. Ez az új pénzegység nem különbözik a hamis pénztől. A hamisító úgy vásárol a frissen nyomtatott pénzzel, hogy nem termelt semmi hasznosat. Magyarán, a semmit váltja be valamire. Úgy vesz ki a valódi áruk halmazából, hogy közben nem adott semmit bele.

Figyeljük meg, a megnövekedett pénzkészlet végeredménye az egy egységnyi árura jutó pénzkészlet növekedése, következésképp, a magasabb árak.

Ugyanakkor nem az árnövekedés számít, hanem a pénzmennyiség növekedése, mely „a semmiért valamit” vagy a „hamisítás” hatását kelti. A semmi, valamire váltása, mint láttuk, gyengíti a valódi vagyon kialakulását. Tehát, bárki, aki a pénzkészlet bővítése mellett kampányol, csak ront a helyzeten.

Miért jók a csökkenő árak?

Az árváltozás csak egy tünet – és nem az elsődleges okozati tényező – ami a mérséklődő növekedési ütemnél történik. Ennélfogva, a defláció visszafordítása a laza monetáris politikával (pl. inflációval) rossz hír a vagyonképzés, és így a gazdaság szempontjából is. A másik oldalról viszont, ahhoz hogy a jólétet és kényelmet fenn tudják tartani, az embereknek fogyasztaniuk kell nap, mint nap. Úgyhogy, ebből az aspektusból sem károsak a csökkenő árak a gazdaságra.

Továbbá, ha a mérséklődő növekedési momentum, az enyhébb monetáris politikára válaszul, az áremelkedések hatására kialakuló buborékok összeomlásához vezet, az egy jó dolognak kéne hogy legyen. Minél kevesebb nem produktív gazdasági buborékot gyártunk, annál hatékonyabbá válik a vagyonképzés, ezzel összefüggésben a valódi vagyon mértéke gyarapodik.

Hasonlóképpen, ha a fogyasztói árindex növekedési momentuma torpan meg egy adott pénzállomány valódi értékének emelkedése miatt, az szintén nyilvánvalóan egy jó dolog, hiszen többen profitálhatnak a tényleges vásárlóerő növekedéséből.

Következésképp, kijelenthetjük, hogy ellentétben a népszerű nézetekkel, az áremelkedés lendületének csökkenése mindig jót tesz a vagyonfelhalmozásnak, így a gazdaságnak.

Forrás: https://mises.org/wire/why-government-should-not-fight-deflation

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s