Svájci Nemzeti Bank: I. Negyedév 2020

Svájci Nemzeti Bank

Tudtad, hogy a Svájci Jegybank, (Svájci Nemzeti Bank- SNB) körülbelül 94 milliárd dollárnyi nyílt kereskedésű amerikai részvényt – például Facebook, Apple, Amazon, Netflix és Google – birtokol? A legnagyobb, több, mint 4 milliárd dollár értékű részesedése az Apple-ben van. Az SNB pénteken tette közzé számait, 2480 különböző cég papírjait birtokolta a negyedév végén.

Az SNB a központi bankok egyik lehetséges jövőjébe enged betekintést, miközben rámutat a gazdasági szabályozások kudarcára. A svájciak, hasonlóan a Federal Reserve-höz, expanziós monetáris politikával próbálják gazdaságukat irányítani, azonban eltérő okok miatt. Thomas Jordan SNB elnök közleménye szerint:

Muszáj a svájci frankot érő, erős kereslet ellen tennünk valamit. Ezért, döntésünk értelmében, felpörgetjük a devizapiaci intervenciót- ami egy kipróbált és működő eszköz- hogy ezzel védjük a svájci gazdaságot.

A bank szerint, ezek az expanziós monetáris intézkedések azért fontosak, hogy a frank értékét le tudják nyomni. Az elnök a Reuters-nek adott interjújában így folytatta:

A frank értéke, mint menekülőeszköz, elképesztően megnövekedett. Az SNB lépései nélkül egy teljes más svájci frank árfolyammal találnánk szembe magunkat jelen helyzetben.

A mainstream média és az akadémikus közösség nem sok magyarázatot fűz ehhez hozzá. Ahogy Michael Graff, a Svájci Gazdasági Intézet (Swiss Economic Institute) professzorát idézi a Financial Times:

Az SNB Svájc szent tehene. Senki nem kritizálja az SNB-t.

A központi bankok szerepe nagyon fontos a mainstream gazdasági rendszerben. Ezek nélkül a bankárok nélkül, akik többségében közgazdászok, a világ sokkal rosszabb lenne. Vagy mégse? Az SNB-nek felhatalmazása van arra, hogy a biztosítsa az árstabilitást és a frank árfolyamát irányítsa, miközben a Federal Reserve a teljes foglalkoztatottságot és stabil árfolyamokat propagálja. Egyik feladatkör sem különbözik a fent említett „szent tehén” kifejezéstől, miközben mindkét cél talán szándékosan homályos. Mégis, ezek azok a feladatok, melyekkel a bankárok igazolják munkájuk szükségességét.

Az SNB attól tart, hogy a svájci frank túlságosan „felértékelődik”, és ez rossz lenne a gazdaságnak. A közgazdászok gyakran hivatkoznak a sérülő exportra, azonban senki nem kérdez rá az importra, a vásárlóerő emelkedésre, a csökkenő fogyasztói árakra és megélhetési költségekre, vagy a pozitív kamatlábakra. Ehelyett, inkább az expanziós intézkedések szükségességét sulykolják belénk, amikkel az erős valuta veszélyeitől védhetik meg a nemzetgazdaságot. Ezért, hogy elkerüljék a bajt, a svájciak „kénytelenek” elinflálni pénzüket. De, ezt a pénzt valamibe fektetni kell. Úgyhogy, miért ne vennének osztalékot fizető vállalati részvényeket az USÁ-ban.

Melyik válság után jönnek a negatív kamatok? És mi történik, ha az amerikai dollár olyan erőssé válik, hogy a FED is kénytelen lesz részvényvásárlásba fogni? A szuverenitás körül sok kérdés merül fel: mi történik, ha egy jegybank elegendő részesedést szerez egy nyilvános részvény társaságban, ahhoz, hogy döntő szava legyen benne, vagy akár bekebelezze.

Vagy talán mégse kérdezzünk ilyeneket. Talán a szent tehén is olyan, mint az ajándék ló, ne nézzük a fogát. Sajnos, az inflációs monetáris politika sosem működik. Max, csak több időbe telik, míg mindenki rájön.

Eredeti cikk: https://mises.org/power-market/swiss-national-bank-q1-2020-94-billion-us-equities

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s