Mit jelent a kereskedelmi mérleg egy valuta vásáróerejének szempontjából

devizaárfolyam kereskedelmi mérleg

Idén júliusban az USA kereskedelmi mérlege 63.6 milliárd dolláros deficitben volt, a tavaly júliusi 51 milliárdhoz képest. Egyes kommentátorok szerint a kereskedelmi hiány növekedése, baljós jelnek tekinthető az amerikai dollár főbb devizákkal szembeni árfolyamával szemben a következő időkben.

A legtöbb gazdasági szakembernek a kereskedelmi mérleg az egyik legfontosabb mutató, egy deviza árfolyamának meghatározásakor. Ebben az értelemben, a kereskedelmi hiány gyengíti a hazai valutát a külföldi devizákkal szemben, míg a többlet ennek ellentetjét idézi elő.

E logika szerint, ha egy ország exportja több mint az importja, egy erős relatív kereslet mutatkozik árui iránt, így a devizájáért is, tehát a külföldi pénznemekhez képest, valószínű erősödni fog. Viszont, ha nagyobb az import, mint az export, kevesebb a kereslet is, így gyengül az adott pénznem az idegenekkel szemben.

Ezt a gondolatot követve, ha megnő valami ok folytán a kereslet a külföldiek körében az adott ország pénzneme iránt, akkor annak árfolyama is erősödni fog. Azonban, ha valami miatt csökken a külföldi kereslet, az árfolyam dél felé fog tartani. Azonban, ez a logika megkérdőjelezhető. Mégpedig ezért:

A pénz vásárlóereje, kereslete és kínálata

Egy pénz árfolyama tulajdonképpen annak más devizákban kifejezett egységnyi árát jelenti. Vagyis, mondhatjuk, hogy az ár az, amelyet egységnyi áruért fizetünk az adott pénzösszeggel. Továbbá, az adott pénzösszeg, amit fizetünk, annak vásárlóerejétől függ. Ezt a vásárlóerőt a pénz kereslete és kínálata határozza meg.

Ha a pénzmennyiség növekszik egy árukészlettel szemben, akkor a vásárlóereje csökkeni fog. Ezáltal, ha viszont az árukészlet növekszik, akkor több áru fog egy egységnyi pénzre jutni, így növekszik a vásárlóerő. Minden pénzegység több árut fog érni.

Tehát, ha egy árukosár Amerikában 1 dollárba, míg Európában 2 euróba kerül, akkor 1 dollár 2 eurót ér. Minden ettől az árfolyamtól való eltérést, korrektív hatások fognak követni.

Tegyük fel, hogy a kereskedelmi többlet és a dollárral szembeni relatív kereslet növekedése a dollár-euró arányt 1:3-ra módosítja. Ebben az esetben a dollár túlárazottá válik vásárlóerejét tekintve az euróval szemben. Mivel a dollárerősödés a kereskedelmi többletnek köszönhetően, megéri eladni az árukosarat dollárért, majd átváltani a dollárt euróra és abból euróért megvenni az árukosarat, magyarán itt egy tiszta arbitrázs keletkezik. Például, ha valaki eladja a kosarat 1 dollárért, átváltja a dollárt három euróra, aztán abból vesz 1.5 kosárral, 0.5 kosarat nyert. A tény, hogy a dollár birtokosai megnövelik majd a keresletet az euróval szemben, hogy profitálhassanak az arbitrázsból, le fogja nyomni a dollár árfolyamát, míg az euroé emelkedni fog, mígnem visszatérünk az eredeti 1:2-es arányhoz.

Következésképp, egy valuta árfolyamának a lényege, hogy megadja annak vásárlóerejét egy adott országban.

Miért nem határozza meg a kereskedelmi mérleg az árfolyamot

Annak érdekében, hogy bizonyítsuk a kereskedelmi mérleg és az árfolyam kapcsolatát, képesnek kell lennünk annak bemutatására, hogy a ker. mérleg határozza meg a pénz vásárlóerejét.

A kérdés az, hogy vajon az eladott áru monetáris értéke és vett áru monetáris értéke közötti különbség meghatározható-e a pénz kereslet-kínálatával.

Lényeges elem, hogy a pénzmennyiséget csak a központi bank és a részleges tartalékolású bankrendszer képes meghatározni. Emellett, a ker. mérleg nem tudja megszabni a termelési mennyiséget, mely a pénz iránti keresletet irányítja. A kereskedelmi mérleg csupán egy adat, mely az adott áruk eladását és vételét mutatja egyének, vagy egyének csoportjai között. Mivel a kereskedelmi egyenlegnek semmi köze a pénz keresletéhez, vagy annak kínálatához, összegezhetjük, hogy a ker. egyenleg nem tudja egy pénz vásárlóerejét meghatározni.

Itt nem azt mondjuk, hogy az export-import arány változása nem hat majd az árfolyamokra. Inkább azt állítjuk, hogy nem az az alapvető mozgatórugó. Következésképpen e változások hatása az idő múlásával valószínűleg eltűnik, mivel az átváltási árfolyam a pénz relatív vásárlóereje által diktált alapvető értéke felé konvergál.

Az alapvető és nem alapvető okok

Gyakran tekintünk nem fundamentális tényezőket is az árfolyam meghatározóinak, mert azok „okésnak” tűnnek. A kereskedelmi hiány meredek növekedését a gazdasági helyzet várható romlásának jeleként tartják számon. Ez alapozza meg az aggodalomra okot adó valutaeladást.

Tegyük fel, hogy a növekvő amerikai államadósság miatt, a külföldiek felhagynak az amerikai állampapírok vásárlásával. Emiatt, csökken a dollár iránti kereslet és az a dollár összeomlásához vezet. Úgy tűnik, hogy különféle tényezőket, például az államadósságot, a kamatkülönbséget, a gazdaság állapotát és a kereskedelmi mérleget lehetne felhasználni az összeomló dollár forgatókönyvének bemutatására. Ez a görbeillesztést eredményezné.

Függetlenül attól, hogy mennyire népszerű az a vélemény, hogy a kereskedelmi mérleg határozza meg az árfolyamot, ez a nézet ellentmond a pénz relatív vásárlóerejének – a devizaárfolyam lényegének. A vizsgálat tárgyának lényegét figyelmen kívül hagyó elemzés erősen megkérdőjelezhető.

Eredeti cikk: https://mises.org/wire/what-trade-balance-means-currencys-purchasing-power

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s