Így hal meg az amerikai dollár

Sokat beszélnek mostanában az USD tartalékvaluta szerepének elvesztéséről, és ezzel a teljes globális pénzrendszer összeomlásáról.

Csak néhányan látják azonban, hogy a kellős közepén vagyunk a folyamatnak. Sokan csak nézik, de nem látják, mert nem értik a jeleket.

Először is, meg kell értenünk, hogy miért hal az összes valuta gyors (hiperinfláció) vagy lassú (leértékelődés) halált. Az 1700-as évek óta 750 különböző valutából csupán 20% maradt életben, és azok is leértékelődtek.(jóval kevesebb dolgot lehet értük venni, mint a kezdetekben)

A világ tartalékvalutái sorrendben

Ez pedig azért van, mert az országok túlságosan eladósodnak. Csupán 4 módja van az adósságtörlesztésnek:

1. megszorítás/takarékoskodás

2. Csőd/adósság átstrukturálás

3. Adóemelés

4. Pénznyomtatás és leértékelés

Az első túlságos nehéz, pláne egy demokráciában, ahol a politikusoknak 4 évente újra és újra szavazatokat kell vásárolniuk. A második és harmadik lehetőség csak korlátozott mozgásteret ad (lásd első pont). A 4. pont marad azaz, a „békák” (nép) lassú tűzön felforralása.

A tartalékvaluták sosem tartanak örökké, az átállás lassú és fájdalmas, ahhoz hogy átlássuk a folyamatot, nyúljunk a történelemhez:

1. A dollár-rendszerre átállás: a I. világháború alatt az európai országok felfüggesztették az aranystandardot, hogy pénznyomtatással finanszírozhassák a háborút. A következő években az Amerikai Egyesült Államok vált a fő hitelezővé, ezzel szert téve a világ aranykészletének 2/3-ra és a vele járó hatalomra.

1944-ben teljesedett ki az USA uralma a Bretton Woods-i rendszer felállításával.

Ez egy 30 éves átállási folyamat volt, úgyhogy, ha kiváncsi valaki, hogy mi hol tartunk a folyamatban, akkor a válasz, hogy „épp benne vagyunk”.

A világ a dollárfüggőségét próbálja épp csökkenteni, az elmúlt egy év történései is ezt támasztják alá.

Nem a „mikor” a kérdés, hiszen az IMF jelentése szerint a dollár dominancia folyamatosan csökken. A 2017-es 64% helyett 2020-ban már „csak” 59% volt, és a tendencia gyorsul. A Dollár-index 10%-kal csökkent idén de ezek igen félrevezető indikátorok:

Tartalékvalutaként használt pénznemek részesedései 2020 4. negyedévében
Dollárindex

Mindenki a rossz mutatókra figyel, mert az árakat az állami valutákhoz viszonyítják. Ehelyett, nézzük meg mire használjuk a pénzt: áruk és szolgáltatások vásárlására. Tehát a vásárlóerő a legfőbb mutató. Itt egy kiváló és egyértelmű példa az ARANY. Az amerikai jegybank alapításakor az arany unciánként 20 dollárt ért, 1933-ra már 35 dollárt, míg 1971-től(mikor az aranystandard utolsó bástyáját is ledöntötte Nixon) az arany árfolyama felrobbant. Mára a dollár vásárlóereje az aranyhoz viszonyítva minimálisra süllyedt, jelenleg 1750 dollár egy uncia. Hová lett a vásárlőerő?

Arany árfolyama

Nézzük az ingatlanokat. Mindig egy kiváló befektetés, ugye? Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy hogyan alakult a dollár vásárlóereje az ingatlanokkal szemben. Az ingatlanindex töretlenül emelkedik.

Amerikai ingatlanindex

A következő példa a kőolaj. A kőolaj vagyon. Áru és szolgáltatás. Láthatjuk, hogy igen jó befektetés, ami tartja a vásárlóerejét.

Kőolaj árfolyam

A legszebb táblázat viszont a Bitcoiné. A dollár süllyed, míg a Bitcoin árfolyama emelkedik.

Bitcoin árfolyam

Egy még hatásosabb történelmi példa, mely a gondolkodásmódunkat alapjaiban változtatja meg: a német, Weimari Köztársaság.

1922-ben Németország csődöt jelentett, mert nem tudta fizetni a háború utáni jóvátétel törlesztőit. Belgium és Franciaország emiatt német területek szálltak meg. A német kormány a népet passzív ellenállásra szólította fel, ami annyit jelentett, hogy a munkásokat azért fizették, hogy „ne dolgozzanak”. Hogy miből?

Természetesen a munkásokat pénznyomtatásból fizették, a fent említett 4. pont lett a befutó, amikor egy állam nem tudja fizetni az adósságát. Az alábbi ábra a kenyér árát mutatja ezen időszak alatt. Vegyük figyelembe, hogy az első 5 évben a kenyér ára duplázódott. Talán ismerős lehet ez a folyamat az elmúlt 5 évünkből nekünk is.

A kenyér árváltozása német márkában 1914-1923

Hogyan tudtak az emberek 100milliárd márkát fizetni egy kenyérért, abban az időben, amikor még nem volt hitel- vagy bankkártya, csupán készpénz.

Szó szerint talicskával mozgatták a készpénzt fizetésnapon, míg elértek a boltba. Végül a papírpénz kevesebbet ért, mint a fa, ezért olcsóbb volt pénzzel fűteni.

Fizetésnap

És most nézzük meg, hogy mit művel Amerika ennek fényében.

Elsősorban nyomtattak egy rakás pénzt. A fekete ábra a német inflációt mutatja, míg a másik kettő az amerikai pénzkészlet inflációját. Van hasonlóság?

És egy másik kulcselem: a németek azért fizettek, hogy a munkások „ne” dolgozzanak. Gondoljunk az elmúlt időszak kommunista-bolsevik, mai divatos, tudományos nevén Modern Monetáris Elmélet közgazdászaira és politikusaira.

A neo-bolsevik üdvöske, Ocasio-Cortez: “Fizetnünk kell az embernek, hogy otthon maradjanak.”

Ha valamit mindig ugyanúgy csinálunk, mindig ugyanazt a végeredményt fogjuk kapni. A „When money dies” című könyv megemlíti, hogy az emberek azt hitték, hogy gazdaggá váltak, mikor a tőzsde árfolyama az egekbe szökött és sokan emiatt eladták részvényeiket.

Gondoljunk erre, mikor eladjuk ingatlanjainkat vagy bitcoinjainkat történelmi csúcsok közelében.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s